Seite - 608 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

608 szolgabiróság székhelye s csínos magánházakon kivűl a két tornyú szerb templom, szép iskolák s egyéb középületek díszítik. Határának dús termé- nyeit a Tiszán és a vasúton szállítja tovább. A Ferencz - csatorna tiszai torkolatánál fekvő Földvártól Újvidékig húzódnak a „nagy római sánczok" ; ezek és a Duna-Tisza által kerített 16 • mérföldnyi háromszögben szervezték a múlt század derekán az úgy nevezett csajkás-kerületet, többnyire olyan határőri szerb családok áttelepítésével, kik továbbra is katonáskodni akartak. Legvirágzóbb korában (1808— 1848-ig) bele tartozott Titeltől Csúrogxg és Nádaljxg minden község, melyek együtt békében 1287, hadi lábon 1981 katonát állítottak ki. A föld- birtokban való részesülésért húsz éves korától kezdve hatvanig minden ép férfi ingyen tartozott szolgálni, az államtól csak ruhát és fegyverzetet kapott. Itt is házközösség volt. A katonáskodástól mentes legidősb férfi kezelte a család közös vagyonát, mely, mint katonai hűbérbirtok, eloszt- hatatlan volt. Fckvőséget szerezniök is csak nekik lehetett; hivatalnokok és papok csak három, iparosok és kereskedők legfölebb hat holdat vehettek. Az 1850-iki nyilt parancs némileg módosította a régi kiváltságokat, de csak 1873-ban szűnt meg végkép a kerületi szervezet. Ekkor ezt a területet szintén a megyéhez csatolták vissza s egyúttal megkezdődött a házközösség fölbontása is. E kerületet most is jobbára szerbek lakják, kik a belső Bácska lakóihoz képest általában szegényebbek, de jó mellékkeresetök van halászatból, nádlásból, gátmunkákból és selyemtermelésből, mely itt van elterjedve legjobban. Földvár alatt, a Tiszának egy erős kanyarúlata mellett fekszik Csúrog, ez a kerület legnagyobb, közel hétezer lakosú községe. Innét le a titeli fensíkig roppant rétség terűi el. Ez a fensík a Duna és Tisza össze- folyásánál mintegy 30 méternyire kiemelkedő, 15 kilométer hosszú s félannyi szélességű magaslat, melyet magas vízállás idején mint szigetet övez a két nagy folyó árja. Teteje termékeny síkság, melyen az oldalára támasz- kodó következő négy község osztozik : éjszakon Mosorin, nyugaton Vilova és Tok, délen Titel; a keleti részen egész a tövéig jár a Tisza. Az előbbi három jelentéktelen kis község; de Titel már az Árpádok korában szerepel. Volt benne híres prépostság és egy augusztinus-kolostor, melyet a Hunyadiak idejében várszerűen megerősítettek; romjai a fensík déli csúcsán, a kálvária mellett, ma is láthatók. A város a Tiszára ereszkedő domboldalon épült. A csajkás szervezetben székhelye volt a kerületi parancsnokságnak s egyéb