Seite - 616 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

616, tesedtek. Futak már az Árpádok idejében fönnállt; akkor a sárvári barátok, később a Garaiak, majd Corvin János és Török Imre bírták. 1456-ban itt tartották az országgyűlést, 1716-ban és 1788-ban itt gyülekeztek a török háborúba menő császári seregek. A 15 ezer holdas uradalmat, mely egyike a legszebb mintagazdaságoknak, jelenleg Hadik nőági utódai, a Chotek grófok bírják. A mezőgazdaság közönséges termékein felül nevezetes a rizs-, kender- és komlótermesztése. Az új-majori pusztán jövedelmező tehenészete, Irmován szép angol telivér ménese, Alpáron kitűnő magyar fajú gulyája van. Az uradalom szélein fekszenek körben : Firos, Kiszács, Ó-Kér, Petrovácz, Kulpin (régente Kölpön), Bulkesz, Glozsán, Begecs 2 — 3 ezer vegyes lakosú községek; csak a Ferencz-József-csatorna mellett fekvő Petrovácznzk van 8 ezer lakosa: szorgalmas tótok, kik nemcsak a mezei munkában, hanem a szövőiparban is kitűnnek. Durva, de rendkívül tartós zsák- és katonavásznat szőnek olyan mennyiségben, hogy némely évben 20—25 ezer forintot kapnak érte. Finomabb az asztalterítőkre, alsó ruhákra használt s szélein horgolásnemű sávolyokkal díszített szövés, melyet a ruthén asszonyok készítenek. A ruthének a csatorna mentén feljebb Keresztúron és a Verbász közelében fekvő Kuczurán laknak, hova Felső-Magyarországból szakadtak, de eredeti sajátságaikat mind máig megőrizték; részletesebben tehát a felvidék rajzánál lesz róluk szó. Futakon felül, a Duna mellett fekszik a hármas Ó-, Néniét- és Új- Paldnka, együtt mintegy 1 2 ezer lakossal, de közigazgatásilag különválva. Legszebb köztük Német-Palánka, mely szolgabíróság, járásbíróság, köz- jegyzőség s egyéb hivatalok székhelye. Ó-Futak végén nevezetes a mestersé- ges áztatóval berendezett kendergyár, melyben évenkint 10 ezer métermázsa kendert dolgoznak föl. A három községnek gőzkomppal élénk helyi forgalma van a szemben fekvő Újlak kai (a horvátok Ilok-nak hívják), honnét a belső Szerémség termékeit hordják ide piaezra. Palánka fölött pár órányira fekszik Bács, a mohácsi vész előtt az egész Bácskának legnevezetesebb helye. Ez már a magyar királyság első századában érseki székhely, a XV. század végén pedig szabad királyi s akkora város volt, hogy — a néphagyomány szerint — a félórányira fekvő Tovarisova külvárosát képezte, s nem volt olyan czikk, mely 300 boltja valamelyikében kapható ne lett volna. Még nevezetesebb volt a vára, melynek egykori épí- tészeti díszei még a mostani, meglehetős karban levő romokon is láthatók. Róbert Károly építtette katonai szempontból, mint a pápának mentségül