Seite - 624 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

624 A szerb népnek általában nagyon eleven érzéke van az ének és a költészet iránt s ajkain a népdalok és egyéb költemények egész kincstára él. Dallal teszi magának a napi munka terhét is könnyebbé. Az egész természetet is költői szemmel nézi. A pacsirta — dalaiban — dolgozni hívja a földmívest, Délmagyarországi szerb gazda. a fürj kicsúfolja a rest munkást, a fülemile hű szerelemre tanítja a legényt és leányt, a sólyom vadászatra buzdítja a vadászt, a holló vészhírt hoz. A szerbek a legszebb szláv dialektust beszélik, mely zengzetességénéi, dallamosságánál fogva igen alkalmas a költészetre és dalra. A szerbek ruházata vidékenkint különbözik. Nyáron a férfiak rendesen csak bő fehér vászongatyát és inget viselnek, melyet öv szorít a derékhoz. Az