Seite - 626 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

626 vagy a posztódolmányt báránybőrrel bélelik és prémezik. — A nók ruházata pazarul ékes, s átalában a nők fényűzésre hajlók. A ruha szabása, varrása, ékítése és sujtásozása csinos. A színek rikítók, de a díszítés jó ízlésről tanúskodik. Aranyhímzéssel gazdagon ékített fehér ing, öv és díszes rojtokkal szegett kötény (pregacsa, keczelya) az egyszerű és leggyakoribb öltözet; a fejdísz az öltözetnek kiegészítő része s virággal és gyöngyökkel ékítik. A nyakék fényes és gazdag, csupa aranyból (aranypénzekből) és gyöngyökből áll. Hajukat a leányok simára fésülve kontyba kötik; a fiatal asszonyok ünnepnapon aranycsipkékből készített fejkötőt (ubradacs) tesznek föl, hét- köznap ellenben fekete selyemkendővel kötik be fejüket. A ház berendezése igen egyszerű : egy asztal, székek, ládák, ágyak és néhány szekrény, ennyiből áll a bútorzat. A fal meg a kemencze mellett széles padok vannak, melyek télen gyakran fekvő helyűi is szolgálnak. A két ablak közt áll az asztal, fölötte a védszent képe, mely alatt a szent neve napján vagy nagyobb ünnepek alkalmával mécses ég. A gazdagabbaknak vendégszobájuk is van. A szerbek társadalmi szervezetének alapja az összes szláv népek különböző fejlődési korszakaiban föltalálható azon sajátságos intézmény, mely zádrvga (házközösség) név alatt a délszláv törzseknél még mai napig is fönnáll. A zádruga olyan szövetkezet vagy egyesület, mely rendesen vérségi kötelék által egymáshoz kapcsolt több vagy kevesebb egyént foglal magában. Az ily zádrugában az összes vagyon közösen kezeltetik s az egyes tagok- munkája és szerzeménye a közösség javát mozdítja elő s annak vagyonát öregbíti. Közösek az egyesület föntartási költségei is, s valamennyien, kik egy zádrugához tartoznak, ugyanazon helyen élnek együtt. A zádruga ügyeit majdnem korlátlan hatalommal vezeti egy férfi, kit a többiek c tisztre szabadon választanak. Bármelyik tagra, a legfiatalabbra is, eshetik a választás; de a dolog természeténél fogva, miután a főnöknek kell bírnia a legtöbb tapasztalattal, rendesen a legidősebbet szokták megválasztani, s onnét eredt a sztár esina elnevezés, mely öreget jelent, s mely a szlávoknál még jelenleg is a nagyobb hatalom birtokosát jelzi. Döntő szóval bír az egész házközösség ügyeire a sztaresina. O osztja szét az egyes lakrészeket a családtagok között, ő osztja be a munkaidőt. A zádruga tagjai a közösség és a sztaresina nagy hatalma mellett sem vesztik el sem személyes önállóságukat, sem birtoklási jogukat. A közös vagyonban minden tagnak egyenlő része van, s e mellett még mindenik magánvagyont is szerezhet, melylyel aztán tetszése szerint