Seite - 627 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

627 rendelkezhetik. A zádruga nem mereven elzárkózó társaság; lehetséges a kilépés, valamint új tagok befogadása is. A házközösségben nagyon egyszerű az élet s csaknem minden szükségletet a házi ipar fedez. Ez intézmény most már hanyatlófélen van. A volt magyar-horvát határ- övidéken virágzott az leginkább egészen a legújabb időkig, midőn hazai törvényeink újabb intézkedései a házközösség megszűntetését elrendelték. Szerb szövőszék Ó-Sztapáron. Lássuk már a szerb nép élete folyását és kezdjük a családi ünnepeken. Keresztelő (krsténye). Mihelyt a nő észre veszi, hogy áldott állapotba jutott, kötelességének tartja azt a háznép valamely tagjának nyomban meg- súgni, mert különben születendő magzata a titkolódzás miatt néma lenne. A mint az új családtag világra jön, a csecsemő atyja rendesen a volt nász- nagyához siet, tisztelete mellett bocsánatért esedezik, hogy alkalmatlankodik, s arra kéri, hogy legyen tanúja az újszülött megkereszteltetésének. A meg- hívást, ha nem szívesen is, elfogadják ; nincs példa reá, hogy visszaútasítanák, még akkor sem, ha a legszegényebb sorsú ember, hogy pártfogót nyerjen, vagyonosabb s így tekintélyesebb családot kér is föl. Meghívás után a koma a házhoz megy keresztvízre vinni a gyermeket. A csecsemőt, mikor keresz- 79*