Seite - 638 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

638 Az esküvő után egy hétre kezdődnek a rokonok látogatásai az új párnál, mi három napig tart folytonos lakmározás között. Ez idő alatt folyton szól a duda, melynek hangja vidítja a lakomázókat s ragadja az ifjúságot folytonos tánezra. Temetési szertartás (pogreb). Mikor valaki meghal, a családhoz tar- tozók és ismerősök, vagy fogadott sirató asszonyok siránkoznak fölötte s egykori jó tulajdonságait rögtönzött énekekben magasztalják. Mielőtt eltemetnék, a templomba viszik, ott végzik a temetési szertartást, beszen- telést s aztán kiviszik a temetőbe. A temetés után a halotti tor sohasem maradhat el. A temetést követő napon az asszonyok ételt és italt visznek a temetőbe, azt a boldogúlt lelki üdveért a koldusok és szegények közt kiosztják, a sírt pedig borral megöntözik. A szerb néphit és babona. A szerbek, különösen a nők, nagyon hisznek a bűbájosságban és egyéb természet fölötti dolgokban. A babonás hit a szüle- téstől a halálig minden családi esemenyhez hozzá fűződik. Mindez nyilván még a pogányság maradványa, mit a keresztény hit nem volt képes teljesen megszűntetni; sőt a keresztény szenteket is pogányosítják. így lett Szent Illés a mennydörgés istene, Szűz Mária a villám istennője, Szent Panthelemon a viharok parancsolója, Szent Miklós a vizek ura. Ha a szerbek háborgó hullámok között hajóznak, Szent Miklóshoz fordúlnak segélyért, kiáltván : „Bozse pomozi i szveti Nikola!" (Segíts Isten és Szent Miklós!) Általánosan cl van terjedve a vilá-kban való hit is. A vila a nép képzelete szerint szép, fiatal, fehérbe vagy arany napsugárba öltözött, csilla- gokkal ékített, hosszú szőke hajú nő; termete karcsú, mint a jegenyefa; teste könnyű, szárnyai aranyból valók ; szemei villognak, mint a villám ; hangja oly kellemes, hogy a ki egyszer énekelni hallotta, az emberi szót nem hallgat többé; a ki egyszer meglátta, búskomorságba esik és elsorvad. Ereje csodás, varázshatalmú. A nemzeti hősök azonban kegyeltjei a viláknak. Nagyon hisznek a boszorkányok, kisértetek és gonosz szellemek létében is. A boszorkány vén banya, kinek lelke denevér vagy éjjeli lepke alakjában repdes ide-oda; fölszakítja az alvó ember mellét s megeszi a szívét. Nappal gyógyfüveket szed, melyekkel gyógyít, s melyeknek legtöbb esetben nagy bűverőt is tulajdonítanak. — A boszorkányok külön fajához tartozik a mora (lidércz), a ki éjjel megnyomja, sőt néha agyon is nyomja az alvó embert. — A végzet három asszonya (szugyenicze) mindjárt a gyermek születésekor beállít s eldönti annak jövendő sorsát.