Seite - 644 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2
Bild der Seite - 644 -
Text der Seite - 644 -
644
Kalászjáték (kad sze hvataju szlámke). Sajátságos aratási mulatság
a kalászjáték. A legényekből és leányokból álló aratókat megszámlálják.
Egy közűlök félannyi kalászt vesz a kezébe, mint a hányan vannak, még
pedig úgy, hogy a kalászcsomót középen markolja meg. Ekkor a kiálló
végek közül mindenki megfog egyet-egyet s miután a kalászjátékdalt,
vagy más effélét elénekelték, a csomótartó a kalászokat elereszti. Azoknak,
kik ugyanazon szalmaszálnak két végét fogták, szabad a csók.
Kalászjáték-dal.
Rajta, fogjunk vékony kalászt, véknyat, vékonykát!
Rajta, lássuk, ki kivel lesz, csókot kinek ád.
Fogjátok a vékony szalmát, véknyat, vékonykát!
Lássuk, ugyan a szerencse hogy kinek kit ád;
Kinek vénet, kinek ifjat, a mint esni fog.
Legyen éltes, legyen ifjú, csókom rányomom.
A ki csókot adni késik, Isten verje meg!
Verje őt meg a szent Petka Paraszkevija.
Most bocsásd el, kéz, a szalmát, többé azt ne tartsd.
Kik egy szalmaszálat fogtak, csókolódzanak !
Dodola. Szokás a szerbeknél, hogy a száraz esztendők tavaszán, vagy
nyarán tíz-tizenöt leány házról házra jár s mindenik előtt dalocskákat énekel-
nek, melyekben esőért könyörögnek. A leányok egyike ingre levetkezik,
aztán köntös helyett réti füvekkel, falevelekkel, fűzágakkal, virágokkal úgy
elborítja egész testét, hogy még a szeme sem látszik ki. Az így beburkolt
leányt dodolá-nak nevezik. Nagy gyorsasággal szokott jobbra-balra forogni
s a többiek ugrándoznak, dalolnak körüle :
Addig énekelnek, míg valaki ki nem jön a házból s a dodolára egy
csöbör vizet nem önt. Ezután vigadozva, hujjázva tovább mennek.
A dodola-járásnál így énekelnek még:
Oh dodola, dodola,
Mi kellene te néked? Egy jó kanna vizecske,
Jó Istentől esőcske.
A ház előtt : út közben :
Kérjük, lányok, a nagy Istent,
Oj, dodo, oj, dodola!
Hogy az eső harmatozzék.
Harmatozzék réten, szántón,
Hogy búzánk és zöld leveles
Tengerink termékenyűljön. Mi megyünk a falun által,
Fenn a felhők égen által;
Mi sietve, ők sietve;
De ők gyorsabban futottak,
Bort, búzát beharmatoztak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (2), Band 9/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország II (2)
- Band
- 9/2
- Autor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.27 x 21.86 cm
- Seiten
- 390
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch