Seite - 650 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

650 valaki hasonlókép gabonát szórva ki, ezt viszonozza: „Valósággal meg- született14. Ezután a látogató közelebb lép, pálezájával a még égő tölgyfára üt, hogy szikrázzék s ezt mondja: „A hány szikra, annyi lovat, ökröt, juhot, kecskét, disznót, méhkast, annyi szerencsét és áldást kívánok44. A hanglejtésből sokat következtetnek az áldás teljesedésére nézve. A házi- asszony a látogatót megvendégeli. Az üszköt kioltják és a gyümölcsös kertbe viszik, fölteszik a fiatal gyümölcsfaágra, mert azt hiszik, hogy attól jobban fog termeni. Ebéd alatt viaszgyertya ég a karácsonyi kalácsba tűzve s a család tagjai egymást folyton e szavakkal üdvözlik: „Istennek békessége velünk! Krisztus valóban megszületett l44 Ekkor megtörik a csészniczát (nagy pogácsát), melyben egy pénzdarab van elrejtve, kinek ez jut, annak szeren- csésebb esztendeje lesz, mint a többinek. Az asztalt három napig nem takarítják el; vendéget szívesen látnak; még a szobát sem söprik ki három napig. Egészen újévig megmarad az üdvözlet: „Krisztus megszületett44, s a viszonzás: „Valóban megszületett!44 A virágvasárnap (czvéti), midőn a természet a téli ruháját kezdi levetni, jellemző ünnep a szerbeknél. Az ünnep előtti este a leányok egybe- gyűlnek és énekelnek Lázár föltámadásáról. Másnap reggel a leányok a szabadban összegyűlnek napfölkelte előtt, énekelnek, a folyóban megfürödnek, eljárják a kólót és meg vannak győződve róla, hogy az erdőket megnépesítő vilák e napon hagyják el búvó helyeiket és a közönséges halandó által nem hallható és nem látható zene és táncz mellett vígadnak. A titokzatos erdő- zúgás az ő beszédük, a patakok csörgedezése az ő csevegésük, a füvek és virágok illata az ő leheletük. Csak a burokban született (vilovnyák) láthatja s hallhatja e bűvös-bájos dolgokat. Ez ünnep a szerbeknél a természet meg- újúlását jelenti. A természet megújúlására vonatkozó népszokás van Szent-György- napkor is (Gyúrgyev dán). E nap estéjén a nők virágokat, növényeket szednek. Fölfogják a malomkerékről lezuhogó vizet, a virágokat abba teszik s másnap e vízben megfürödnek, a mitől, hitük szerint, egészségesek maradnak. Karácsony után a második nagy ünnep a húsvét (uszkrsz). Ez akkor kezdődik, mikor a pap a templomban kora reggel misére összegyűlt híveinek ezt kiáltja: „Krisztosz voszkresze44 — „Krisztus föltámadott!44 Ezen szavakra a hívek viszonozzák: „Va isztinu voszkresze!44 — „Valóban föltámadott!44