Seite - 654 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

* 654 pásztori játékok közt elégetik. — A Szent-Iván-nap előtti estén tüzet raknak, kiviszik a leányokat s azokkal a lobogó tüzet átugratják; a ki közűlök sérelem nélkül tette meg az ugrást, azt, mint legügyesebbet, kiszemelik és a következő farsangon férjhez viszik. Mások a mező szélén raknak tüzet s égő üszökkel megkerülik a vetéseket. Ismét mások az erdő vagy hegy tövében raknak tüzet s dalolnak, kolóznak körülötte, az égő üszköt elviszik a házak- hoz, a kertbe teszik, hogy a hernyó el ne pusztítsa a gyümölcsfákat, vagy a vetés közé, hogy az élet meg ne üszögösödjék. A Szent-Iván-nap estéjét dallal és kólóval ünneplik. Szalmarakásokat gyújtanak meg örömtől riadozó dalolás, ugrálás és táncz között s a föllobogó lángokat egyenként átugorják. Úgy vélik, hogy a tűzre tett illatos füvekkel a sárkányokat és ördögöket elűzik, hogy ártalmas fergeteggel a vetésben kárt ne tegyenek s a kútakat, forrásokat meg ne mérgezzék. Néhol e czélra csontból, szemétből, ringy- rongyból büdös füstöt támasztanak, hogy az az ördögöt elűzze. A tűzhöz a koszorúkkal és csengetyűkkel földíszített marhákat is odahajtják, hol szájukat fölnyitják, a tűz lángja felé tartják, hogy mindennemű nyavalyától mentek legyenek. A leányok körűltánczolják a tüzet, melyet a pásztorok élesztenek. Ha a tűz sokáig, három napig is eltart, abban az évben jó esztendő és sok lakodalom várható. Következő dalt is énekelnek : Minden szerb családnak van védszentje. Ennek ünnepét szlavá-nak vagy szvecsársztvo-nak nevezik. A védszent nevenapján (krszno ime) ven- dégek mennek a szlavát vagy szvecsársztvót ünneplő házhoz, hol nagy lakoma van, melyre bárhova hívás nélkül bekopogtathatunk s szívesen látnak bennünket. A szlava a szerbek egyik legfontosabb ünnepe. Nem lármás, hanem komoly és méltóságos. Bárhol legyen valamely családtag, e napra haza siet, hogy részt vegyen az ünnepen. A szlavára érkezett vendégek a házigazda bíztatására helyet foglalnak a négynyüstös rojtos abroszszal borított asztal körűi. Az asztalfőn a véd- szent tiszteletére egy nagy viaszgyertyát illesztenek egy kalácsba. A házigazda szilvapálinkás palaczkot vesz elő s tölt abból mindenkinek sorra egy-egy pohárkával, melyet a nők szeméremből csak félig isznak ki. Midőn a palaczk kiürült, hordják az ételeket. Ekkor a házigazda s vele mindnyájan fölállnak, keresztet vetnek magukra, imádkoznak, a védszent dicsőítésére Szent Iván virágos Éjszakád világos. Míg előtted leszünk, Tiszteletet teszünk, Addig légy világos, Azután homályos!