Seite - 4 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10
Bild der Seite - 4 -
Text der Seite - 4 -
4
a melyeknek sajátságos jellegét e geologiai alakúlat adja meg, a Puster-
thaltól délre fekvő terület, vagy közkeletű nevén a déltiroli dolomit Alpesek
vidéke, melyet Svájcz leglátogatottabb tájékai mellett alighanem a leg-
gyakrabban emleget a nyári hónapokban üdülést kereső turista nép.
Ilyen dolomitos vidéken fakad a Tengermellék fő folyója, az Isonzo,
a szlávok Soőá-ja. Titokzatos rejtekben, mintha már eredetében előre
jelezné a föld alatti rétegeit a Karsztnak, melynek legalsó lépcsőfokai előtt
később elfolyik, forráserei legelőbb egy kis medenczébe gyűlnek egy sötét
hegyüreg fenekén, hová a beléje vezető sziklakapun át be lehet pillan-
tani. Ez az egyik forráspataka az Isonzónak. Egy másik mintegy másfél
kilométernyi út megfutása után egyesül vele. Ez utóbbi a Hátsó-Trentából
jön a Veliki Jelenk és Smicheu lejtőiről. Nevét e folyó a keltáktól kapta.
Ugyanazon is (menni) gyökből származik e szó, mely folyók nevéül gyak-
rabban előfordúl igenévi alakokban, pl. Isonta (Salzach) „a menőtt, mint
-ara képzővel ellátva.
Áttérve a folyó völgyének leírására, a nagyszerű forrásvidéknél vala-
mivel lejebb ismét igen jellemzetes és nagy szabású tájképet látunk a
tolmeini medenczében. Ennek leggyönyörűbb pontjai déli szegélyének
közelében Santa Luciánál vannak, ott, hol a Ternovani erdőből lefolyó
Idria két szorosnak áttörése után az Isonzóba szakad. A falu kis vendéglőjétől
a folyó felé terjedő fáskertből igen szépen végig lehet az egész tájat tekinteni.
Déli bujaságú növényzet árnyékolja be az egymás felé tartó két folyó partjait.
Mindenfelől vízmorajlás zúg föl a sziklamedrekből. Az Isonzo egy mészkő
lépcsőn rohan lefelé, útat törve magának az ellenszegülni látszó mészkő
falakon át. Az Isonzóval szemben pedig azon sziklaréseken, melyeket az
útját álló hegysánczolatban vájt magának, az Idria tör elő.
Mielőtt az Isonzo vidékének felső részétől, a Tengermellék legfelső
fensíkjától búcsút vennénk, vessünk még egy futó pillantást e tartomány
szélső határfalára, melynek S alakban görbülő vonala Felső-Krajna és
Velencze tartomány keleti része közt Karinthia felé nyomúl. Éjszak-
nyugatra a tengervidék legmagasb bástyái e határvonalon a Confin-csúcs,
a Rombon, a Prestreljenik és a Vrh Kanin (2.355, 2.210, 2.505 és 2.582
méter), ha éjszakon a Mangart és Jalouc, keleten pedig a Triglav csúcsait
Krajnának engedjük át. — Ama szorosok közül, melyek itt a szomszéd
tartományokba vezetnek, a Predil fölötti híres átjárón kivűl, melyen széles
országút húzódik végig, még megemlíthetők : a Luknia-szoros, a Trenta- és
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék)
- Band
- 10
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1892
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.02 x 22.23 cm
- Seiten
- 404
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch