Seite - 33 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

33 majd karszt-szerűen kopárak, majd cserjékkel födvék, sót egyiküket a várostól éjszakra — az úgy nevezett Császárerdőt — sűrű bokros növényzet közül szép szálasan kiemelkedő tölgyerdő koszorúzza, melynek közepe táján egy törpe gyepű rét van. Az ettől délnyugatra fekvő dombok egyikére támaszkodik a bel- vagy ó-város ódon kikötői kastélyával, melynek lábánál egy római színkör van ; a következő halmon áll a tengerészeti csillagvizsgáló- torony, a negyedik — hajdan olajfákkal és szőlőkkel beültetett és S.-Policarpo nevű dombon épült a haditengerészet tisztjei, hivatalnokai és legénysége Az Arsa-csatorna partja Albonánál. számára az új városrész, s ennek szomszédságában van a különféle növény- fajokban rendkivűl gazdag Maximilian-park; az öblök körűi széles körben s különböző távolságokban húzódó további dombokon erődök vannak. A tenger felé, főleg nyugatnak, lapos és többnyire a tengertől hódított területen, a város dombjainak lábánál, jókora darabon a szép rakpart hoszszában vannak az újabb sétaterek, összekötő kapcsokként a hadi kikötő, az arzenál s a hozzá tartozó Olajfa-sziget és a város között. A szárazföld felé beljebb s keleti irányban, két dombsor között húzódnak a mélyen fekvő s tartósb esőzések után sokáig nedvesen maradó rétek; ezek kigőzölgését tartják a polai hideglelés főokának. Az itt leírt kereten belül történik az az élénk sürgés- T. 5