Seite - 42 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

Abbáziától nem válhatunk meg annak megemlítése nélkül, hogy a Monte-Maggiorét innen is kényelmesen és minden veszély nélkül meg lehet mászni, sőt, hogy a csúcsától csak mintegy másfél órányi távolságra fekvő pontjáig akár kocsin is föl lehet rá hajtatni és hogy újabban lovagló útat is készítettek föl a hegy tetejéig. Legegyenesebben az Abbazia alsó babérövét átszelő ösvények vezetnek azon úthoz, mely majd kopár, majd szétszórt gyengébb tölgyesekkel és buján tenyésző borókabokrokkal benőtt területen, szanaszét fekvő ültet- vények közt kígyódzik föl egész Veprinazig. Ez a helység, mely Abbaziának majdnem minden pontjáról s a Quarneróról is jó messziről meglátszik, egy, az egész lejtőoldalból annak vonalára függőlegesen álló hegyfok tetején épült, s mellette halad el az út, melyen a vasúti állomástól jövet ugyané hegyre fölmehetünk. Veprinaztól az út szelíd emelkedéssel még vagy két gyalogórajárásnyira halad a turista-egyesület menedék-házáig, mely már a hegynyereg tetejéhez közel, a bükkösben van, s mai napság az Abbáziából kiindúló kedvelt kirándúlások czélpontja, minthogy már a faluból is élvezhető a hegy tetejéről kínálkozó s imént leírt kilátás nagy része, ú. m. annak keleti és déli szelete. Ezzel befejeztük az isztriai partvidék szárazföldi részének táj leírását. Látogassunk el már most a quarnerói szigetekre is, Isztriának ez elszakadt darabjaira, melyeken általában a szomszédos szárazföld egyes részeinek talajalakúlását és tájkép-jellegét látjuk ismétlődni. A legközelebb fekvő, Isztria keleti partjával majdnem 70 kilométernyi hosszaságban cgyközűen húzódó, keskeny Cherso sziget a Monte-Maggiore hegyhát képmásának tekinthető; a szélesebb Veglia pedig Közép-Isztria hullámos belsejéhez és öblökben gazdag nyugati partjához hasonlít. Minthogy Cherso szigeténél a szélességi irány úgy is alig jöhet tekintetbe, csupán hoszszában fogjuk bejárni. Ha éjszaki végén, tehát a Quarneróba benyúló és Abbaziára néző oldalán lépünk rá, rendesen nem a legvégső pontján, a Punta Jablanac-nál, hanem vagy a Farasina kikötőnél, a hasonló nevű csatorna mentén, vagy az ellenkező oldalon Caisole (caput insulae) mellett, vagy pedig az ettől délkeletre fekvő Smergónál kötünk ki. Ez utóbbi pontnál a legnagyobbszerű karszt-jellegű tájkép tárúl a néző elé. A Quarnerolo szintjére mintegy 300 méternyi magasságból meredeken eső sziklafalban valamikor tágas, kupolaszerű karsztüreg volt ; később, nem tudni mely időben, e dómnak a tengerre néző fala beomlott, s romjai most