Seite - 46 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

46 keringő s döglött juhokat kémlelő keselyűk említendők. — Azonban e siva- tagon át vezető útnak is vannak érdekesebb részletei. Olykor-olykor akkorát fordúl balra a sziget gerinczvonalán húzódó út, hogy meglepetve látja az ember a Quarnerolo hullámjátékát s a partjairól föltekintgető házakat; a tengeren tova sikló vitorlás és gőzhajók is messze távolságig szemmel kísérhetők, míg egyszerre valamely elénkbe tolakodó csupasz, szürke kőbástya ismét el nem zárja a kilátást. Több órai lovaglás után ott, a hol már a borókafák is mindegyre gyérebben mutatkoznak s helyettük sárgásszürke, embert és állatot egyiránt visszariasztó, magas növésű kutyatej-fajták lepik el a talajt, az út megint lefelé vezet Cherso és Lussin szigetek egykori közös fővárosába és püspöki székhelyére, az ódon Osseró-ba. Tekintélyesebb, nagyobbrészt még jókar- ban lévő házai, a mostani fővárosénál, meg a quarnerói szigeteken általában találhatóknál jobb útja, egy nagy bazilika, az egész városnak majdnem fejedelmi székhelyre mutató előkelősége: mind hajdani pezsgő életére és jómódúságára engednek következtetni. Sajnos, hogy évek hosszú sora óta pusztúl és mindegyre lakatlanabbá válik az elhatalmasodó s itt fölötte veszedelmes malária miatt, melynek a várostól oldalvást fekvő bűzös mocsár az okozója. A régebben állandón vízzel borított öbölnek meg nem gátolt eliszaposodása és folyton sekélyebbé válása, meg a benne rothadó ezer meg ezer millió tengeri állat hullája a legkártékonyabb bűzökkel tölti be a nap legnagyobb részén át szabadon fekvő fekete mocsárból a levegőt. A közel levő Monte d'Ossero, a környéknek elég széles körre tekintő kilátáspontja, az egykedvű s mindent a sorsra bizó tétlenség szomorú áldozatára tekint le magasából. Osserótól leszállva, ahhoz a helyhez jutunk, a hol Chersót és Lussint egy keskeny földszoros köti össze, melyet egy még keskenyebb csatorna, a „Cavanella d'Ossero" szel át, összekapcsolván a két oldalon belé özönlő tengert. A csatorna fölött rövid forgóhídon történik a közlekedés. Vájjon ez a csatorna, mely nélkül Lussin nem is volna sziget, hanem csupán Cherso függeléke, már a természettől ki volt-e vájva, avagy mester- ségesen ásták-e, nem tudjuk; csak annyi bizonyos, hogy már jó régen kiszélesbítették annyira, hogy legalább a legkisebb partmenti hajók átmenetét lehetővé tegyék, ekként megtakarítván azt az óriási kerűlőútat, melyet különben tenniök kellene, hogy az egyik partról a másiknak valamely, a szárazon egészen közeleső pontjára jussanak. A Cavanella a rajta keresztül