Seite - 50 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

50 Ha c sziget körvonalait éjszaki csúcsától kiindulva végignézzük, azt látjuk, hogy egyik oldala délnyugatnak húzódik, tehát a belső Quarneróra néz, a másik pedig az elsővel hegyes szöget alkotva, a szemben levő horvát parttal cgyközűen halad és a Canale di Maltempo, meg a Canale della Morlacca egyik partját alkotja; a harmadik, kikanyarítottabb oldal dél- keletről délnek és délnyugatnak fordúl, a Quarnerolo és a Canale di mezzo egyik partjaként, míg a másikat Cherso szigete alkotja. Ha Cherso éjszaki részéről, például Caisoléból megyünk át Veglia szigetére, legelőbb egy öblökben bővelkedő s nem igen meredek partra, e mögött pedig karszt-szerű talaj emelkedésekre jutunk, melyek együtt véve egy fensíkot alkotnak és nem túlságosan meredek idomzataikat fedő dús földrétegeikben a földmívelésre sokkal alkalmasabb talajjal kínálkoznak, mint a minőt Chersóban találtunk. Az ember önkénytelenül is Istria rossa közepe tájának terjedtebb ültetvényes részeire gondol, például Visinada, San Lorenzo, Canfanaro, stb. környékére. Valamint ott, úgy Veglia szigetén is a vetések és szólók között elszórt ligetekben csak nyári-tölgyeket, manna- kőrisfákat, stb. látunk ; a kopárabb karszt-legelőkön szétszórtan alacsony borókabokrok teremnek ; örökzöld cserjefélék csak a kertekben találhatók s ott is csak vajmi gyéren. Mennél közelebb jutunk a sziget éjszak-déli középvonalán túl a keleti parthoz, annál uralkodóbbá válik ama talajalakúlás, mely Isztria nyugati részében uralkodik, t. i. hegytorokszerű szakadékok és hosszú teknővölgyek, melyek a sziget belsejéből partjai felé húzódnak. A szűk hegytorkok közt a leghosszabb az, mely Dobrigno mellett keskeny, meredek szakadékkal kezdődik, s melynek könnyen málló, mély barázdákkal rovátkolt zord falai délkeleti irányban hét kilométernyire húzódnak egészen Verbenico tájáig, hol egy keresztben álló dombhát szegül eléjük. E hegytorkon egy szilaj zápor-patak rohan át, mely nagyobb esőzések után kavicscsal gazdagon megrakodva árad az alsó, laposabb, el nem málló karszt-mésztől szegélye- zett völgyrészbe, s ott fölötte kártékony iszaplerakodásokat okoz az imént említett keresztben álló (Klamm nevű) domb mögött. Ellentétben ezzel a torkolatszerű bevágással, a fíesca nuova kies völgye már inkább az isztriai Draga szebb részleteihez hasonlít. Mélyen a sziget belsejében kezdődik hirtelen és keskeny lejtéssel, de csakhamar kiszélesedik és szintén délkeleti irányban, csaknem 8 kilométernyi hossza- ságban húzódik egészen a Canale di Maitempóig. Az oldalfalak felsőbb