Seite - 51 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

51 rétegei kemény mészkőből vannak ; a keleti oldal meglehetős sűrű tölgy- erdővel van benőve, míg a meredekebb nyugatinak csak alsó szegélyén látni erdőséget. Mind a kettőn homokkőből és ebből elmállott világos földből álló, szelídebb lejtésű domboldalak következnek a mészkőfalak alatt, s lassankint a sík völgyfenékbe mennek át, melynek gazdag ültetvényein keresztül egy kis patak kígyódzik. Ez a völgy a legkedvesebb idylli tájkép az egész szigeten. Veglia partszéléről csak három jellemző részletet akarunk kiemelni, melyek közül bátran kimaradhat a sziget szintén Veglia nevű fővárosának Val Cassione, a kolostor-sziget. tájképileg egészen jelentéktelen környéke. Mindenekelőtt a regényes fekvésű Caste/muschio említendő, mely egy szikla tetején, a sziget éjszaki végéhez közel, egy téres öböl hátterében, az itt végződő fensík tengerre néző oldalának meredek lejtője fölött áll. A helységnek közelről ugyan piszkos, de távolból ragyogó fehérségű, ódon várfalaktól kerített házai messziről szemébe tűnnek a Quarnero felől érkezőnek. Egészen más képet mutatnak a Dobrigno sekély öblének lapos partján körben álló telepek oly talajon, mely szinte kínálkozik a tengeri só lepárolásához való berendezéshez. Szerteszórt, többnyire paraszt módra épített házak köritik csekély magasságban az öblöt, melynek szegélye belebb lassacskán fensíkká emelkedik s itt, egy bemélyedésében rejti az öböltől egy jó órányira fekvő Dobrigno helységet. Ilyen sekély öböl még több is akad 7*