Seite - 53 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

A St.-Just székesegyház. Trieszt tájleírása, népélete, történelmi és művelődési fejlődése. ki a déli vasúton érkezik Triesztbe, Nabresina mögött hirtelen a legkellemesebb meglepetésben részesül. Mert az addigi karszt-sivatag, meg a kék tenger nyaldosta part közötti ellentét igen nagy. Mentül közelebb ér az ember magához Trieszthez, annál kiesebb és változatosabb a vidék képe. De még megragadóbb látványt élvez az útas, ha már Sessanánál elhagyva a vas- útat, a hajdani postaúton, Opíinát érintve megy e kikötő-városba. Eleinte itt is karszt-földön jár. A mint azonban ahhoz az obeliszkhez érkezik, melyet a triesztiek az új út megnyitása után I. Ferencz császár tiszteletére állítottak, egyszerre lábai alatt látja a tengert és a várost bájos környékével együtt. Az utolsó karszt-övnek kréta- és nummulit-mész fensíkja e helyütt meredek eséssel szakad meg. Homokkő-dombok lánczolata sorakozik elébe, melyek fokozatosan alább szállva, legvégső nyúlványaikkal messze benyomúl- nak a tengerbe. Színezetben és növényzetükkel is élesen elütnek ezek a