Seite - 61 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

61 (147°) és törvényt tett a városban. Trieszt oltalmára egy erőd építését rendelte el, s habár a városi szervezet, melyet ekkor felfüggesztett, lassankint ismét érvényre jutott, a város mégis sokat vesztett előbbi függetlenségéből. Még egyszer sikerűit a velenczéseknek a várost Frigyes utódja, I. Miksa alatt, egy háború alkalmával kis időre elfoglalniok (1508 május 6). A császári fegyverek diadala nemcsak ez állapotnak vetett véget, hanem annak az évi adónak is, melyet Trieszt addig a dogéknek borban szokott Trieszt a XVII. században. volt fizetni. Egy ennél jóval fontosabb dolgot azonban ekkor még szorosan tartott körmei között a Szent Márk oroszlánja, t. i. az Adria fölötti uralmat. Csak két századdal később, végső elernyedésekor mondott le erről is. A városnak szabadkikötővé nyilvánításával VI. Károly császár eilatt (1719) ismét egy újabb korszak kezdődik. A kis kikötővárosból lassanként az Adriai tenger kereskedelmi góczpontja lett és árúforgalmának fejlődésével lépésben haladt a városnak területi növekvése is. A középkori Trieszt még vajmi szűk határok között szorongott. Ha mai tervrajzán a várkastélytól körülbelül a via del macello vecchio zsák- útczához egy vonalat húzunk, azután ez útczából a görbe via delle beccherie-n