Seite - 71 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

71 nyújtja ki. Kétfelől kissé előre hajlott helyzetben Mihály és Gábor arkangyalok állanak papruhában, liliomszálat tartva kezükben. E kép alatt az apsis falán végig húzódó széles szalagon az apostoloknak többnyire nevökkel jelölt képei ábrázolvák. Az egyházi archaeologiában jártas műértő szeme ez apostol-sorozatot mindenesetre igen korai időből valónak fogja fölismerni. Péter és Pál itt még szokott jelvényeik nélkül vannak feltűntetve. A komoly férfialakok méltóságos redőzetű ruháikban egyébként is az ó-keresztény latin mozaikok mintájára vannak ábrázolva, sőt némelyikről még az antik szellem alkonyatának derengése látszik felénk sugározni. Egyes részletek ugyan már byzanti technikára vallanak, úgy, hogy aligha igaza nem lesz Haasnak, ki az egész művet Kelet és Nyugat érintkezésének korában, tehát a VII. században, kevéssel a ravennai Apollinaris-templom mozaikjai után készült- nek tartja. „Erre a korra, még pedig egyenesen ravennai hatásra vallanak — úgymond — az apostolok alakjai között lévő növénydiszítmények és a stilizált pálma.tt A felső mozaikok, Mária a gyermek Jézussal és az angyalokkal, jelenlegi alakjokban határozottan újabbak és aligha idősebbek a XI. századnál, azonban kétségtelen, hogy hasonló tárgyú, sokkal régebbi képek másolatai. 1863-ban mindezen mozaik-képeket kijavították. Érdekesek a XV. századból való fresko-képek is a Justus-oltár mögött. Ezek az említett szentnek életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Középen Justus áll, kezében egy város-mintát, Trieszt legrégibb képét tartva. A többi kiválóbb kép közül Benedetto Carpaccio egy műve (a Szűz anya Szent-Justus és Sergius társaságában) függ a főoltár közelében. A templom kincsei közül említendő még egy sajátszerű körmeneti kereszt. Ennek mellső fele részben aranyozott ezüst lapokkal van fedve, melyek a megfeszített Üdvözítőt ábrázolják domborművű munkában. E kereszt valószínűleg byzanti származású, de a XIII. század táján Olaszországban élt művésztől ered. A templom előtti, meglehetősen széles térről szép kilátás nyílik a város egy részére és az öbölre. Jóval tágabb és szabadabb kilátás kínálkozik azonban a magasabban fekvő kastély bástyafalairól. Ez különben is a legalkalmasabb pont magának a városnak és legközelebbi környékének áttekintésére. A házak soraiból és csoportjaiból csak kevés torony emelkedik ki. De a természet mindenfelől szép kerettel szegi be a város képét : egy felől a kikötő, a kék tenger és a gyakran hóval födött Alpesek, más felől pedig a változatos fölszínű Karszt lejtője és az isztriai hegyek szelíden hullámzó vonalai alkotják e keretet, melynek összhangzó egésze mélyen bevésődik emlékezetünkbe.