Seite - 87 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

87 Szobraik a város templomaiban és egyéb kiváló épületeiben (így a Lloyd-arzenálban, a Navale adriatico- ban, a Revoltella-palotában stb.) láthatók, igen sok művük pedig a különböző felekezetek temetőiben van szétszórva. Különösen a legnagyobb terjedelmű katholikus temető igen gazdag síremlékekben. Egyik hosz- szanti oldalán dori oszlopcsarnokban sorakoznak az előkelő családok sír- boltjai. Az építészetnél és a szobrászat- nál valamivel gondosabb ápolásban részesült, legalább az utóbbi évtize- dekben, a festészet. Régebben ez is majdnem kizárólag egyházi czélok szolgálatában állott. A mennyire a város okiratai a múltba visszavezet- nek, ismételten olvashatjuk bennök oly művészek neveit, kiket a község, vagy az a testűlet, melyre a St.-Just- templom építésének gondja bízva volt, a városba meghívott. Ez ide- genek között a legnevezetesebbek : az imént már említett Benedetto Carpaccio és Giorgio Vincenti, kik mind a ketten Capodistriából valók voltak ; a helybeliek közül pedig Andrea de Paris (a XV. század végén) és Giusto Spada (a XVI. században). Milyen gyenge lábon állott a helybeli festőművészet a szabad- kikötői korszak egész első évszázadán át, az abból tűnik ki legjobban, hogy minden érdemesebb munkára, csak Miksa császár szobra és a Revoltella-múzeum.