Seite - 98 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

98 Ekkor Karinthia Bajorországtól elválasztatott, de a görczi terület állandó kapcsolatban maradt vele, mely változó alakban fönnállott az újabb korig, az osztrák uralom bekövetkeztéig. Görczöt oklcvélileg időszámításunk első évezredének végén említik először. 100l-ben III. Ottó császár János aquilcjai patriarchának adományozta Salcano (Silicanum) vára és Görcz helység (villa) felét az összes telkekkel, erdőségekkel és más földesúri jogokkal a Wippach és az Isonzo vize közti területen az azt környező Alpcsek gerinczeiig, vagyis csaknem az egész mai görczi kerületet. Még ugyanazon évben a császár a terület másik felét Wcrigand friauli grófnak adományozta. Az adományozás Ottó karinthiai herczeg beleegyezésével történt. Közösen bírta-e a két ado- mányos a területet (a mi valószínű), vagy megosztozott rajta, azt nem tudni; de bizonyos, hogy Werigand gróf birtoka nagyon messze terjedő s neki annál értékesebb volt, mert összekötötte a friauli grófságot a szintén kezén levő isztriai grófsággal. Friault fia, Azzo, a görczi területet leánya, Hedvig, örökölte, ki az Eppensteinok házából való III. Marquard grófhoz ment nőül. Minthogy Salcano vára magas fekvésénél fogva kevéssé lehetett alkalmas kormányzói székhely, Marquard (talán már Werigand) a Görcz helység melletti magános dombon új várat épített, melyről görczi grófnak nevezte magát. Ilyen czímmel van jelen már Marquard az aquilcjai székesegyháznak Popo patriarcha által való felszentelésekor (103t); később mint a patriar- chatus védnöke szerepel s 1060-ban már oklevélben is görczi grófnak neveztetik. Míg idősebb fia, Liutold, Karinthia herczcge lett : Görcz grófság Isztria őrgrófsággal együtt másodszülött fiára, Henrikre szállt. Minő kiterjedt birtoka volt Henriknek a görczi grófságban, kitűnik ama nagyszerű jószág- adományozásokból, melyeket a közeli Friaulban lévő rosazzói apátságnak tett, mely később a görczi grófok temetkező helyévé lón. Midőn Henrik testvérének, Liutoldnak, halála után Karinthia hercze- gévé lett, a görczi grófság megüresedett s új uralkodó családra szállt, mely a XII. század elején lép föl, mint a görczi terület ura, s tagjai 1500-ban történt kihalásukig, tehát teljes négyszáz esztendőn át voltak Görcz uralkodói. Ez uralkodók Pusterthal és Lurn grófjai voltak, kik egy ősrégi karinthiai nemzetségből, a Lurni és a Leobeni grófoktól származtak. Hogyan jutottak Görcz grófság birtokába, nem tudni. Valószínűleg rokon- ságban álltak a karinthiai Eppenstein hcrczegekkel, s Karinthiában igen nagy jószágaik voltak; ezek közé tartoztak a Lurni grófság, valamint a steini és moosburgi, meg más uradalmak.