Seite - 102 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

102 görczi jószágok kormányzatát. Okos és erélyes asszony volt s tekintélyéről tanúskodik az a tény, hogy ő rá ruházták Pagano patriarcha halála után a patriarchatus világi kormányzatát és a védnökséget, sőt, a mi ritka eset, a friauli főkapitányságot is. János Henrik korai halálával (1338) a görczi tartomány birtoka II. Henrik testvérének, III. Albertnek fiaira, IV. Albertre, VII. Meinhardra és III. Henrikre szállt. Ez idővel kezdődik a görczi grófok hatalmának és tekintélyének hanyatlása; mert a jószágok ismételve megoszttattak, mi a testvérek közt sok viszálykodást idézett elő. A patriarchával támadt küzdel- mek (egy ízben Bertrand patriarcha katonáival egész a görczi várig nyomúlt s karácsony napján teljes fegyverzetben misézett), valamint a leányok kiházasításának költségei, meg a rosz gazdálkodás adósságokba sodorták s jószágaik elzálogosítására, részben eladására kényszerítették a grófokat. Ausztria herczegei kölcsönnel segítették őket, s ezzel azt nyerték, hogy a család kihalása esetére több szerződéssel nekik biztosíttatott az öröklés. S Albert gróf csakhamar meg is halt. Albertnek nem levén gyermekei, oly föltétellel, hogy adósságait kifizetik, Ausztria herczegeire ruházta a közös vagyonból a maga részét. így a Habsburgok kevéssel halála után (1374) megszerezték a pisinói grófságot és a vindus márkát. Meinhard fia, IV. Henrik, kinek nevelését nagyon elhanyagolták, Bécsben könnyelmű életet folytatott s szintén az osztrák herczegek pénzbeli támogatására szorúlt. Fiaiban, Jánosban és Lénárdban, tehát a harmadik nemzedékben, 1500-ban kihalt a görczi grófok nemzetsége, mely a két utolsó század folyamán a görczi grófságot tiszteivel kezeltette, maga pedig leginkább a lienzi grófságban székelt, hol II. Albert gróf a ma is meglevő Bruck várkastélyt építtette. Lénárd gróf elhunytával Görcz a Habsburg család birtokába jutott. I. Miksa, Erzsébetnek, IV. Meinhard gróf leányának ivadéka, az örökösödési jog, valamint az 1436., 1474. és 1490. évi örökösödési szerződések alapján birtokba vette az országot. Ezzel új, nagy reményű időszak viradt a félre eső, addig elszigetelt területre. Hatalmas, mindenütt igen nagy tekintélyben álló uralkodó kormánya alá jutott, ki erős kézzel fogta az állam gyeplőit; Görcz belépett a császár többi országainak közösségébe s részt vett azok jogaiban és kedvezményeiben. Lelkesedéssel üdvözölték a görcziek a kor- mányváltozást, mely csakhamar kedvező eredményeket szült, minthogy Miksa császár a velenczei háborúban (1508—1516) az Isonzón túli szom- szédos helyeket Aquilejával együtt — a későbbi gradiskai grófság területét —