Seite - 108 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

108 nemesi akadémiába rendelte; ebből került ki a császárnénak egyik kedvencze, gróf Coronini Rudolf, a későbbi görczi történetíró. E czélszerű intézke- dések hatása tökéletes volt, mert a német iskolákban nevelt ifjak a német nyelv használatát bevitték családjokba s így a művelt osztályok, fentartva olasz nemzetségöket, a német nyelvet is elsajátították. Ez századunk elejéig tartott, mikor az idegen hadak ismételt betörése újra háttérbe szorította a német nyelv használatát. De, mikor a görczi grófság visszakerült az osztrák uralom alá, a német nyelv szintén visszanyerte jogait s megtartotta azokat 1848-ig. Az akkor keletkezett nemzeti áramlatok következtében a német nyelv is kénytelen volt kiváltságos állását a nép nyelvével megosztani; az 1867-ki alaptörvények s az új népiskola-törvények uralma alatt mindenütt a lakosság anyanyelve szerinti népiskolák szerveztettek. De a német nyelv tanítása a forgalom s az egyetemi tanúlmányokra való előkészület szem- pontjából annyira égető szükségnek mutatkozott, hogy a császári kormány indíttatva érezte magát, hogy a görczi tanítónő-képző intézettel nagyobb részt német tannyelvű gyakorló iskolákat kapcsoljon össze. Már a XVIII. században élénk szellemi élet fejlődött Görczben, miről a legkülönbözőbb czéloknak szolgáló egyletek és testületek alakítása tanús- kodik. Olyanok mellett, melyek tisztán társas szórakozásoknak szolgáltak, ott találjuk az 1765-ben alakúit s máig fennálló cs. kir. gazdasági egyesü- letet, mely Ausztriában egyik legrégibb ilyen intézet, s melyre Mária Terézia nem csupán a mezőgazdaság, hanem az ipar és kereskedés gondozását is bízta. Volt továbbá vadász-szövetkezet, — Società dei Cavalieri di Diana cacciatrice —, melynek élén mint nagymester a nápolyi király állt; volt irodalmi akadémia — accademia degli Arcadi Romano-Sonziaci, — mely egyik fiókja volt az akkor nagy tekintélyben álló római Accademia degli Arcadi-nak, de néhány év múlva Triesztbe költözött át, hol azonban szintén nem sokáig állt fönn. A görcziek a művészet és irodalom minden ágában kitűntek. A leg- kiválóbbak voltak Pacassi Miklós építész, a schönbrunni fejedelmi palota építője, Caucig festő, Morelli Károly és gróf Coronini Rudolf történetírók, kiknek nyomdokában haladva, a jelen században Della Bona János Domokos szerzett érdemet a honi történetírás körűi. Az 1743-ban elhúnyt Bosizio János pap Vergil Aeneisét és Georgicáját igen sikerülten ültette át friauli nyelvre. A jelenkorban Görcz szülte Olaszország legkiválóbb nyelvészét, Ascolit, Blaserna jeles római természettani és mennyiségtani tanárt és