Seite - 124 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

124 bclőlök a tartományban; ilyen például egy figyelemre méltó körmeneti ezüst kereszt, melyet a patriarcha előtt vittek, mikor a székesegyházba bevonült; két püspöki bot, melyek egyike a hagyomány szerint Szent Hcrmagorastól származik s még a pásztorbot kezdetleges alakját mutatja; míg a másikban, melynek nyele hegyi kristály, s melynek szárnyas sárkányalakú s drágakövei kirakott hajtásában egy stilizált bárány van, a XII. század ötvösművészete teljes virágzásban lép elénk. Az aquilejai székesegyház még Grimani Domokos patriarcha korából (1497—1517) a renaissance néhány szép alkotását is őrzi a szentélyben álló gazdagon díszített és csinos márvány emelvényben s ettől jobbra levő oltár féldomborművében, mely Krisztus sírbatétclét ábrázolja; mindkettő a milanói Bisono Bernardino műve. A renaissance terméke a nagy, három részre osztott oltárkép is a föltámadt Megváltónak, az apostolfejedelmeknek s a város védszentjeinek életnagyságnál nagyobb alakjaival. Ez oltárképet Pellegrino da San Daniele festette 1503-ban. Ezek az utolsó művek, melyekkel a képzőművészet e történetileg emlékezetes helyet ékesítette. Pásztorbotok és monogramm.