Seite - 126 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

126 a milyenek a czölöpépítményekben fordulnak gyakran elő. A felsőbb kultur- rétegekből, melyek tehát későbbi korból erednek, edénycserepek kerültek ki mind sűrűbben, s az ezek közt levő bronz fegyverek és bronz edények azt sejtetik, hogy itten későbbi művelt népek is tanyáztak. Különösen meg- említésre méltó egy olyan alakú pompás bronz sisak, a milyeket Krajnában Watsch mellett és Stiriában Negau mellett találtak. A leleteknek tulajdonképeni és Isztriára nézve igen jellemző helyei azonban az úgy nevezett castelliere-k. Ezek magaslatokon fekvő erősített lakhelyek, olyanok, mint Alsó-Ausztriában a „Mugeltt-ek, Krajnában a „gradiscétt-k és Csehországban azok a föld- és kősánezok, melyek évszáza- dokon át a történelmet megelőző korszak népének tartózkodó helyei voltak. Egy vagy két földsáncz kerít egy kerekded fensíkot, melyhez a völgy- ből kanyargós út visz föl, s azon a helyen, a hol a sánezot átmetszi, kiszökellő erődítések őrködnek fölötte. Maga a földsáncz igen gyakran be van omolva, bozót alá temetve s pusztán azon kőhalmazról ismerszik föl, mely rakott rétegekben áll rajta. Magukban a castellierékben ritkán ered- ményes az ásatás, annál inkább azonban az alattok fekvő temetőhelyeken. Ilyen castellierék százával vannak Isztriában. Csak keveset ástak még föl közűlök; a legfontosabb lelőhelyeket, ú. m. a Tolmein melletti St.-Luciát s a Pisino melletti Vermót dr. Marchesetti, a Parenzo melletti Pizzughit dr. Amoroso ismertették; az Albana melletti Lunzi szintén le van írva. A hamv vedrekből, bronzokból, borostyánkőből, aranyból, stb. álló gazdag kincsek, melyek ezen temetőhelyeken előkerültek, a trieszti és parenzói múzeumokban vannak fölállítva. Megfigyelvén e tárgyakat, Trieszt- ben (hol a múzeum szűk helyiségei a hamvvedrek és bronzok százait már alig képesek befogadni) ugyanazon, csakhogy számosabb és tökéletesebb formájú feketén színezett fényes csészékre és a bronz szögekkel és lapocs- kákkal való sajátságos díszítésre akadunk, minők távolabb éjszak felé is előfordúlnak. A csészék füle magasra van felhajlítva és olasz formákhoz hasonlít. Vörös és fekete festésű körszalagok karcsú talpú vázákon Krajná- ban is előfordúlnak, de még inkább Isztriában. Nemcsak az itáliai, de a görög művelődési körrel való összehasonlítás tekintetéből is különösen becsesek a hosszúra nyújtott s belül üres talpon álló áldozatcsészék és Parenzóban a Pizzughiból származó ó-görög vázák. A bronzok finom díszítése, az övbádogon előjövő mäander kifejlett formai érzékre mutat. Ruhatűkön látható négyesfogat (quadriga) ábrázolások,