Seite - 127 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

127 továbbá a karpereczek és színes phönicziai üveggel meg borostyánkövei ékesített egyéb ékszerek dús tagoltsága vagyonosságra és úgy éjszak, mint dél felé űzött kereskedésre mutatnak. Általában azt mondhatjuk, hogy úgy a bron- zok, mint az agyag tárgyak átmenetet alkotnak a stájer és krajnai leletektől a felső-olaszországiakhoz, miért is mint élénk közlekedés tanúbizonyságai, több tekintetben hasonlítanak azok az éjszak felé úgy, mint Olaszországban előkerülő efféle tárgyakhoz. Még egy másik, s a műveltség fejlődésének történetét illetőleg talán irányt mutató jelenségre kell hivatkoznunk. Miként már mondtuk, Isztriában, kivált Pizzughiban, a déli eredetre mutató s nem épen gyér bronz cistákon kivűl festett agyag edényeket is találnak, melyek annyira hasonlítanak ó-görög, sőt trójai, cyprusi és rhodusi edények- hez, hogy ezen körülmény a népek és kereskedelem áramlatának új irányát látszik megjelölni. Hozhattak ugyan ide bizonyára a tengeren is Olasz- országon át ilyes tárgyakat; valóbbszinü azonban, hogy a szárazföldön át volt a görög népekkel egyenes összeköttetésük, mert kétségtelenül többre becsülték a szárazföldi útat, mint az akkori időkben nagy veszélylyel járó hajózás tengeri útjait. Azon hézagok, melyeket Maczedonia és Albánia még föl nem kutatott térségei képeznek, megnehezítik ugyan ennek igazolását; azonban az Isztriá- ban lelt tárgyak annak a lehetőségnek a tekintetbe vételére is ösztönöznek A Pizzughi melletti castelliere s abból került leletek.