Seite - 132 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

132 Attiusok, Sestiusok és Vibiusok Triesztben; a Scptimiusok, Aureliusok, Luriusok Parenzóban ; a Crescentiusok és Cesiusok Polában ; Opliusok, Claudiusok, Tnriusok Osseróban és Albonában. Enyhe éghajlata, termékeny földe, a melyet éjszak felől sűrű erdőséggel borított fensík védett, szelíd lejtőjű s mélyen bevágódó öblökkel biró tenger- partja Isztriát Róma és Itália gazdag és tekintélyes családjainak kedvelt üdülő helyévé tették, mely — miként Cassiodorius mondá — gyönyörűsége volt a gazdagoknak, boldogsága a közepes móduaknak és Campaniája Ravennának. Az ipar mintegy varázsütésre támadt itten, s a földmívelés is nagyon fölvirág- zott. A cissai bíbor (baphium), a durva kelmék (centones), a sakktáblaszerűleg mintázott szövetek (vestes scutulatae), a posztóványoló intézetek (fullonia), a polai téglavetők (laterariae), a „pullariae" (Brioni), a vistrói kőbányák, a kéz- míves társulatok („purpurarii44, „dendrophori", „fabri", „quadratarii"), bor, osztriga, Isztria és Liburnia nárdus olaja, ezek azok, miket Plinius, Martialis, Galenus és Claudianus magasztalnak. Dicséretüket olvashatjuk köveken, föliratokon, emlékeken, érmeken, melyeket olykor bőségesen találnak, kivált ottan, hol egykor a Crassusoknak (mint Crassizában, Chersanóban), az Agrippáknak (Ripendában, Lauranában) és a Caesaroknak (Parenzo melletti Cervariában) nagy birtokaik és pazarul fölszerelt villáik voltak, ellátva a szolgák, cliensek, szabadosok és az „adjutores" egész seregével. Legnevezetesebb városai voltak : Pietas Julia, melyet Vespasianus Polen- tiának, Commodus Herculaneának nevezett el, Tergeste, Absorus (Ossero a Cherso szigetén) és Colonia Julia. Polának számos pompás épülete volt, miként arról az amphitheatrum, a színház, Augustusnak és Rómának temploma, Sergiusnak diadalíve tanúskodnak; piaczát és népgyűlési terét (comitia) Nero, Marcus Aurelius, Caracalla, Ulpia Severina, Licinius és Maximianus szobrai ékesítették; híresek voltak még e városnak fürdői, vízvezetékei, nymphaeuma és kettős fallal körűivett capitoliuma is. Lakossága 36.000 főnyi volt, nem is számítva azokat, kik a városon kivűl a halmokon laktak, meg a hajósokat és kereskedőket, a rabszolgákat és az alantas népet, mely a műhelyekben, marhavásáron, országos-és hetivásárokon (nundinae) sürgött. Ekként Pola Isztriának leggazdagabb és legfényesebb városa volt. összes épületei között legkiválóbb volt mégis az amphitheatruma, ez a hatalmas építészeti emlék, mely annyi század változandóságaival daczolt. A tenger felé néző halom tövében épült; alakja kerekded, hosszabb átmérője 137 méter, szélessége pedig 110 méter. Nagyságra nézve tehát