Seite - 145 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

145 hal meg; ennek fejében a herczegek megígérték, hogy teljes erejökkel megoltalmazzák s adósságait kifizetik. Tíz év múlva Albert gróf meghalt, s Isztria grófság 1374-ben a Habsburgokra szállt. Ezek további szerze- ményekkel, Castuával, Veprinázzal, Moschenizzével, melyet 1465-ben a Walseektól örököltek, később meg más területekkel bővítették a grófságot. Velencze a hódolt városokban érintetlenül hagyta a helyhatósági intéz- ményeket, de a polgármestert (podestà) maga nevezte ki, s ez állást, mely minden tizenhat hónapban újra betöltetett, velenczei családok tagjaira bízta. A lakosságnak „vicini majores et minorestt-re való ősi beosztása polgárok (cittadini) és köznép (popolani) alakjában fenmaradt nemcsak az egész velen- czei korszakban, hanem még élesebbé fejlődött, midőn a XIV. század elején a polgárok külön osztálylyá, némi aristocratiává tömörültek össze, mely ellentéte volt a nép osztályának. A polgárcsaládok alakították a tanácsot, mely tagjaiból nevezte ki a többi hatóságokat: a birákat, kik az igazság- szolgáltatásban a polgármestert támogatták, a syndicust, kinek hivatása volt a község érdekeit védeni, a kamarást, ki a pénztárt kezelte, a kanczellárt, ki a közokiratokat kiállította és lajstromba vette, a „fontecariu-kat, kik a községi éléstárakra ügyeltek. Külön szabályok rendezték minden egyes városban a hatóságok ügykörét, a községi adókat, a polgári és fenyítő eljárást, a leggyakrabban előfordúló kihágások büntetéseit. A közügyek vezetéséből kizárt néposztály a maga gyűlésein csak oly ügyekkel foglalko- zott, melyek különösen ő reá nézve voltak fontosak. A tartománynak ennyi sok apró köztársasággá való szét forgácsolása okozta, hogy Isztriának közös képviselőtestülete nem volt, mely érdekeit védte s a külön törekvéseket a közhaszon javára egyesítette volna. A polgár- mester Ítéletét a velenczei bírósághoz (corte degli auditori) lehetett föleb- bezni. De 1582-ben a „Magistrato di Capodistria" az egész tartomány és a quarnerói szigetek fölebbviteli törvényszékévé neveztetett ki. Midőn később Velencze a helyhatósági intézményeket egyöntetűbbekké tenni s az egész tartományt közös törvények alá helyezni igyekezett, ez a hatóság lett az a politikai és közigazgatási intézmény, mely a községeknek a velenczei tanácscsal való érintkezését közvetítette. Az a néhány hűbérbirtok, mely a velenczei Isztriában megmaradt s külön joghatóság alatt állt, hűbérurainak volt alávetve, kik az alsóbb fenyítő és polgári bíráskodást kezelték. A vidéki nép s a határszéli lakosság védelme eleinte két főkapitányra (capitani del paisanatica) volt bízva; az éjszaki terület főkapitánya Grisigna- T. 19