Seite - 150 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

150 a legrettenetesebb ; ez Pola lakosai számát 300-ra, Parenzóét 100-ra apasz- totta le. A tartomány benépesítése végett a XVI. és XVII. században az osztrák főherczegek, valamint a velenczeiek a puszta vidékekre, főleg a Quieto és az Arsa közti földre morlákokat telepítettek, Boszniából és Herczegovinából való szlávokat, kik a törökök közeledtére hazájokból a szomszéd országokba menekültek. Mentek továbbá görögök Moreából, albánok és románok. A Karszt fensíkján meg a XVI. század első felében a csicsek telepedtek meg, nagyobbára román nép, mely a Maczedoniában lakó főtörzstől elvált s Herczegovinába vándorolt; onnan horvát elemekkel keverve a török elől elmenekült, Veglián át vette útját s a Karsztba hatolt, egész a trieszti terület belsejéig. Az utolsó szláv gyarmat, mely 1657-ben került Isztriába, montenegróiakból állt s Pola mellett Peroiban telepedett meg. Ismeretesek azok az események, melyek a velenczei köztársaságnak véget vetettek. A leobeni előzetes béke alapján az osztrák csapatok még 1797 júniusában megszállták a velenczei Isztriát is, s a campoformiói béke jóváhagyta e szerzeményt. Ausztria kimélte új tartományának politikai alkotmányát és egyházi intézményeit, sőt bővítette a városok önkormány- zatát, midőn rájok ruházta azon jogokat, melyeket előbb a Velencze részéről kinevezett polgármester gyakorolt. A kereskedés immár az összes osztrák kikötőkre kiterjeszkedhetett. De Isztria ezen része csak néhány évig maradt Ausztriáé; a pozsonyi békében (1805) már Napoleon kapta, ki az újonnan alakított olasz királyságba kebelezte. A hűbériség eltörültetett; minden kiváltságot megszűntettek, az egyházi alapítványokat megszorították és a tartományra új, terhes adókat róttak ki, míg virúló kereskedelmi hajóraja abban a tengeri háborúban, melyet Francziaország akkor Angliával viselt, csaknem teljesen elpusztúlt. Ez okból a lakosság az új kormánynyal nagyon elégedetlen volt, s midőn 1809-ben Ausztria és Francziaország közt újra kitört a háború, a tengeri városokban sok helyt föllázadt a nép Ausztria érdekében. De a francziák győztek, s a schönbrunni békében sok más tartományon kivűl Görczöt, Triesztet és osztrák Isztriát (az isztriai grófságot) is megszerezték. Napoleon az egykori velenczei Isztriát elválasztotta az olasz királyságtól s a Monte Maggiorén innen fekvő osztrák Isztriával „Isztria közigazgatási terület"-té (Intendenza d'Istria) egyesítette, mely Trieszttel és Görczczel „a franczia császárság hét illir tartományáénak egyike volt. A Monte Maggiorén túli részt a quarnerói szigetekkel együtt