Seite - 158 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

158 hadköteles közül 275, és pedig 1.000 magas termetű (1.70 méteres és magasabb) közül 296 vált be, és 963 érte el a kiszabott 1.55 méternyi legkisebb magasságot (tehát több, mint Ausztria bármely tartományában) : e kedvező számarány bizonyára legfőképen a város környékén lakó szlovén népesség jobb testalkotásának tulajdonítandó, mely kedvezőbb életkörülmé- nyeinek (éghajlat, talaj, táplálék és foglalkozás) köszönheti öröklött jeles faji tulajdonságainak kifejlődését és fönmaradását. Trieszt és vidéke tehát aránylag több magas termetű katonát állít a hadsereg zászlói alá, mint Csehország és Tirol, s e részben csak Dalmácziának áll mögötte. A katonai statisztikai évkönyv tanulságos adatai közül Triesztben sötét pont gyanánt válik ki sorozásoknál a váltóláz-kachexia miatt alkalmatlanok- nak talált egyének száma, kikből állandóan 10.64 esik 1.000 hadkötelesre. E részben is csak Dalmáczia múlja fölül Triesztet. Isztria e statisztikai évkönyvekben mindig együvé van számítva a Tengermellék többi részeivel, miért is bajos ez országrészről külön s meg- bízható számadatokat idéznünk; de, ha szabad a halandóságból, különösen bizonyos betegségi nemeket véve irányadóknak, valamely vidék lakosságának kisebb vagy nagyobb életerejére és ellenálló képességére következtetnünk: e részben mélyebb bepillantást engednek az 1881-től 1885-ig terjedő öt évről szóló számadatok. Ezekből az tűnik ki, hogy Triesztben és vidékén a polgári lakosság közt az említett években 3.45 százalékra rúgott a halálo- zások száma, jóllehet Triesztben 16 lakosra egy, kórházban kezelt beteg esik, míg Isztriában csak 177 lakosra egy. Megtudjuk továbbá, hogy Triesztben és vidékén 100.000 lakos közül 549 halt meg tüdősorvadásban (Galicziában 373, Bukovinában 375), holott Isztriában csak 286; vég- elgyengülésben pedig Triesztben 234, míg Isztriában már 309. Trieszt és vidéke e szerint a halandóság számaránya tekintetében mindjárt Galiczia és Bukovina után következik, a tüdősorvadásban elhaltak számára nézve pedig ezeket, valamint a többi tartományokat is fölülmúlja, holott a minden tekintetben szegény Isztria kedvezőbb számarányaival a leghosszabb életű lakossággal dicsekvő tartományok, ú. m. Dalmáczia, Vorarlberg és Tirol mellé sorakozik. Jellemző, hogy Isztriában Lussin (Losinj) kerületben mutatkozik a leg- kisebb halandóság, tehát ott, a hol a lakosság dalmát eredetű. A mint Trieszt városának középtermetű, barna lakosságát a vidék magas növésű s többnyire szőke szlovén parasztsága zárja körűi: úgy az