Seite - 161 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

Az Osztrák Tengermellék népe. Görczi és gradiskai népélet. z a tartomány, melynek lakóiról itt szólani fogunk, nemcsak azzal válik ki a többi közül, hogy csekély kiterjedése mellett is két nevet visel, hanem egyébként is meglepi már a nagy- jában szemlélőt is, annál inkább pedig az alapos kutatót, jelenségeinek változatosságával, ellentétekben való bóvcl- kedésével. Kiváltképen elmondható ez népélctéról, mert az ősidók óta nép- vándorlások országútjáúl szolgált tartomány lakossága három népcsalád tagjaiból kerül ki. Nyugat felől két külön ágban nyúlik át a tartománynak az osztrák birodalmi határral itt egybeeső szélén a román faj két ága. A tengerpart hoszszában tulajdonképeni olaszok, a vclenczések közeli rokonai, telepedtek le. Lakóhelyeik befelé a tartományba az Isonzónak Sagradónál kezdődő alsó folyásától, a Karsztnak nyugat felé elágazó végső emelkedéseitől s az Adriai tenger legéjszakibb öblétől körülzárt vidéken, az úgy nevezett Territorión terjeszkedtek ki, hol bislacco nevű, egyes alakjaival már a friauli nyelvhez sokban hasonló tájszólásukat beszélik. A tartomány további sík részeit friauliak lakják, kivéve azt a területet, mely az Isonzo bal partján a Wippachnak amabba ömlésétől fölfelé egész Görczön túl terjed. Különben az olasz nyelv, mely a műveltebb néposztály- T. 21