Seite - 164 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

napos délvidék fiának az enyhe égalj hatása alatt fejlődött s hasonló körül- mények közt egyebütt té tapasztalható jellemvonásai domborodnak ki. Az enyhe időjárás minduntalan a szabad ég alá csalogatja ki a lakosokat a házakból, melyek még a jobbmódúaknái sem igen kényelmesek, s arra viszi őket, hogy most szomszédaikkal, majd az útczáikon járó-kelő idegenekkel álljanak szóba, s így ők már c körülmény folytán is barátságos, könnyen simúló és alkalmazkodó természetűek, többnyire jószívűek s a más baján segíteni, nyomorát enyhíteni készséggel hajlandók. A szülőknek gyermekeik iránt s egyáltalában az idősebbeknek a fiatal, zsenge teremtések iránt feltűnően nagy szeretete szintén egyike a népjellem alapvonásaid tekinthető szívbeli jóság jelenségeinek. E jólelkűséggel rendesen józan belátás jár karöltve s a külső hatások iránt majdnem kivétel nélkül kiváló fogékonyság, az újnak és szokatlannak gyors fölfogása s minden merevség és nehézkesség nélkül való elsajátítása tapasztalható. Komoly s a lelket egészen betöltő dolgok iránt azért e könnyűvérűség mellett is elegendő szívósság és szilárd akaraterő mutatkozik bennök. Uralkodójához és Ausztria egységéhez való rendületlen hűsége, ősei nyelvéhez és szokásaihoz való kegyeletes ragaszkodása mellett e népecske elég mozgékonyságot és alkalmazkodó képességet tanúsít arra, hogy puszta megszokásból ne kapaszkodjék görcsösen a hagyománynak olyan elévült foszlányaiba, melyek helyett jobbat kinál neki az új idők változott szelleme. A görczi nem tesz úgy, mint sok más ország lakói, kik szinte lealja- sítónak tekintik, hogy más keresetből éljenek, mint a minőből családjuk nemzedékek óta magát föntartotta, hanem gyors elhatározással változtatja foglalkozását, ha e változás könnyebb boldogúlással kecsegteti. Természeté- nél fogva hajlandóbb lévén a jelennek élni, mint előrelátó megfontolással a jövőbe nézni, rendesen nem nagy önmegtagadásába kerül vándorbot után nyúlnia, hogy a messze nagyvilágban jobb megélhetést keressen, mint a minőt szülőföldje nyújthat neki; de azért soh'sem hűl ki azon hely iránti rajongó szeretete, hol bölcsője ringott s hová mindig újra meg újra visszavágyik. Csupán a legújabb idők nyomasztó gazdasági válságai, melyek a tarto- mánynak legfőkép egykor virágzó sík részeit sújtják keményen, csak az ezek nyomában jelentkező inség táplálja mindig nagyobb mértékben az óczeánon túlra való kivándorlás vágyát. Évről-évre nagyobb azon friauli földmívesek száma, kiket a jobb sorsnak gyakran csaló reménye hazájukból az új világba csábít.