Seite - 244 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

244 Kozljak közt a határt, szintén megvan. Különös, csak kevés olasz szóval kevert nyelvi tisztaságával tűnik ki az 1388-ból származó, úgy nevezett „Statut otoka Krkatt (Veglia szigetének statutuma) czímű bűntetó törvény- könyv, mely az akkori törvényhozás szellemének ismerésére kiválóan fontos. Castua városának is megvolt a maga statutuma 1400-ból, mely eredetileg bizonyára glagolit betűkkel volt írva. Jelenleg a zágrábi múzeumi levéltárban őrzik. Említésre méltó Boljuna glagolit krónikája, nem annyira tartalma, mint nyelve miatt. Az 1451-től 1622-ig terjedő fontosabb eseményeket sorolja el. Eredetije jelenleg a zágrábi rhúzeumban van. Nem érdektelen a castuai káptalannak 1473. évi alkotmánya sem (Zakón kapitula Kastvc), melyet 1678-ból való másolatában a castuai plebánia-templomban őriznek. A glagolit írást a jogi okiratok szerkesztésére is használták. Rakaljban van egy végrendelet, melyet az ottani plébános 1551-ben írt és Barbana községének levéltárában Bedrinic György plébánostól a XVI. század közepé- ről két ilyen végrendeletre akadunk. Az ottani templom 1640. évi tárgy- jegyzékében „pergamenre írt négy nagy illyr könyv" említtetik, melyek azonban, sajnos, elvesztek. Glagolit jogi okiratok vannak még a dolinái és a lovranai plébánia levéltárában, emebben a lovranai káptalannak 1574-ből való vagyoni tárgyjegyzéke. Magán személyek kezében szintén találni ilyen okiratokat; így például Krajban, a moscenicei plébánia kis falucskájában L52i-ik és 1585-ik évből, Veprinácon 1625-ből, 1627-ből, 1629-ből s 1641-ből. A XVIII. század végével megszűntek a glagolit betűs okiratok is, mert ebben az időben a nyilvános jegyzői hivatalokban a latin írást tették a glagolit helyébe. Az egyházi anyakönyveket is glagolit betűkkel írták, így Lussinban 1732-ig, Vrbeniken 1807-ig, Krkavcében 1706-ig, Dolinán 1619-ig. A castuai esperesi levéltárban szintén vannak glagolit anya- könyvek, melyek 1654-ik évvel kezdődnek. Minthogy az utolsó füzetek hiányzanak, nem lehet meghatározni, meddig írták így e könyveket. A torrci plebánia-templomban nemcsak glagolit missalékat és breviáriumokat, hanem anyakönyveket is találunk. Ide tartoznak még a glagolit urbáriumok St-Antonióban 1548-ból, St-Rochusban 1603-ból, Boljunecben 1576. és 1604. évből, St-Marián 1605-ből és St-Servolóban 1583-tól 1680-ig. A fölírások közt legrégibb az, mely Baskán (Besca) Veglia szigetén, Szent Lucza templomában egy kőlapon olvasható. A XI. századból való fölírás említést tesz Zvonimir horvát királyról, ki, mint a sziget ura, az említett templomnak néhány birtokot rendelt. Egyébiránt Isztria minden