Seite - 247 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

247 szerb-horvátjai térbelileg elég távol vannak a szerbektói, elbeszélő költemé- nyeikben mégis azon szerb hősdalokéhoz hasonló hangok törnek elő, melyek Kraljevié Marko tetteit éneklik meg. Ha több ilyen dalban vonatkozást találunk az isztriai szlávok és a kelet közt, viszont másokban a nyugathoz, nevezetesen Velenczéhez való vonatkozás mutatkozik; így a „Frankopan Volcic Jakab. János panasza" czíműben, melyben Veglia szigetének utolsó ura azon kesereg, hogy a velenczeiek alattomosan egy gályára csalták és elhurczolták. A lyrai költeményekben az érzelem minden fokozata teljes igazsággal jut kifejezésre: a lányka szcmérmetessége, ki alig meri kedvesére rá vetni a szemét, a szenvedélyesség, mely életét teszi koczkára, hogy kedvesét elnyerje, az ifjúság elmultán való szomorkodás, a testvéri szeretet, mely könnyebben elszenvedi a szerető, mint a testvér elvesztését, a szülők