Seite - 251 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

251 Manzoni fordítója, Krizman József, Alfieri drámáinak fordítója, dr. Sust János, ki Wiseman bibornok Fabiola czímű regényét fordította, Jesenko János, több franczia és angol regény fordítója, dr. Glaser Ferencz, ind drámák fordítója, Cegnar Ferencz költő és Schiller több drámájának fordítója, melyek közül a „Wallenstein" czímű a legjobban sikerűit. A görcz-gradiskai területen à S. Cruce János kapucinus részint Velcn- czében (1691), részint Laibachban (1700, 1707) nyomtatott, öt kötetre menő szlovén prédikáczióival fontos nyelvemléket hagyott a szlovéneknek. E területen azután tovább, mint egy évszázadig tartó irodalmi szünet követ- kezik, melyet az 1847-ben elhunyt Stanic Bálint kanonok, a görczi siket- néma-intézet alapítója, 1822. évben a „köznép és az ifjúság" számára kiadott jókedvű dalaival tört meg. Nem mint költőt ugyan, hanem mint egyházi írót, Soave elbeszéléseinek fordítóját és különféle tartalmú czikkek íróját említenünk kell az 1883-ban elhúnyt Kocijancic Istvánt. Mint termékeny egyházi írót nem lehet említés nélkül hagynunk Kofol Jakab Fülöpöt (meghalt 1864-ben). Igen termékeny természettudományi és novella-író volt az 1886-ban elhúnyt és mint stilista is kiváló Erjavec Ferencz Görczben. Sikeresen működik a történetírás terén Rutar Simon gymnasiumi tanár. Valóságos költői tehetségek Gregorcic Simon és Pagliaruzzi (Krilan) József. Amaz két kötet, jobbadán lyrai költeményt adott ki, emennek hagyatékából eddig csupán egy kötet költeményt tettek közzé. Pagliaruzzi mint románcz- és balladaköltő kiváló helyet foglal el a szlovén költők közt. Olasz irodalom. Ha Isztriában az olasz irodalom fejlődése kezdetben nem oly mértékben tartott lépést az olaszországi irodalom haladásával, mint a XVI. század óta: ennek az az oka, hogy e tartomány nagyon messze van Szicziliától és Toscanától, az olaszországbeli irodalom és költészet e két góczpontjától. Ebből magyarázható meg az is, hogy olyan emlékei, mint a milyeneket az azon korbeli olasz lantos költészet alkotott, nincsenek. Ellenben mindjárt az irodalomnak, tudományoknak és művészeteknek Italiában való fölébre- désekor, meg az úgy nevezett humanismus kezdetén Isztriában is találkoznak nevezetes férfiak, kik irataikban a latin nvelvet sikeresen használták és kiknek híre szűk hazájuk határain túl, nem ritkán az egész művelt Európá- ban is elterjedt. 32*