Seite - 260 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

260 keztek. Három hatalmas birodalom, mindegyik a maga módja szerint, ajándékozá meg egykori isztriai birtokát becses és napjainkig tartó emlé- kekkel, melyek a tartomány hasonlíthatatlan díszeivé váltak. A római és a byzanczi építmények fényes világot vetnek a tartomány történetére; ezekhez csatlakoznak a velenczei építmények, melyek lcgszámosabbak, és sokféle czélnak szolgálva, a legtöbb város jellemző vonását teszik, a nélkül azonban, hogy nagyszerűségre nézve a korábbi emlékekkel mérkőzhetnének. A Polában levő római építményeket egy előbbi czikk méltatta. Az amphitheatrum, Augustus és Róma temploma, a Sergiusok diadalíve, Diana templomának romjai, a Porta gemina, Herkules kapuja és számos más maradvány fogalmat nyújtanak a város egykori jelentőségéről és azon építésbcli tevékenységről, melyet a rómaiak ide hoztak. Isztriában egyebütt is vannak római épületek maradványai, névszerint Parenzóban Mars és Neptunus templomainak alapépítményei jelölik a római időt; magában a tartomány belsejében is vannak különféle épületek töredékei, melyek nyilván római eredetűek. Ezeknek rövid fölsorolására szorítkozva, áttérünk azon alkotásokra, melyek az Isztriában, úgy látszik, igen korán gyökeret vert keresztény tanítás hatása alatt jöttek létre. A partvidéken nem csekély az ó-keresztény templomok maradványainak száma; e bazilikák közül sok később átalakít- tatott, vagy lényeges változtatáson esett át, sok pedig egészen elpusztúlt és csak nevüket ismerjük. Szerencsére ez építmények közül, melyek részben való átalakíttatásuk daczára is érdekesek, egy egész épségben fönmaradt. Ez a parenzói székesegyház. Mostani alakja a byzanczi uralom idejéből való, midőn Parenzo a ravennai exarchatus alá tartozott és egyik legkiválóbb alkotása a művészet és a történelem ama korszakának, mely Isztriára nézve is nagy jelentőségű. Eredeti elrendezését kevés ó-keresztény egyház óvta meg oly teljesen és épen, mint a parenzói templom. Oly építmények sorából áll, melyek mindannyian megfeleltek az egyház és az isteni tisztelet követel- ménycinek és hűen föltűntetik az ó-keresztény templom elrendezését minden hozzátartozóval együtt. Egy hosszanti tengely mentén egy sorban következnek a baptisterium, az átrium, a templom és a torony, mely valószínűleg csak a XV. században építtetett a baptisteriumhoz. Most az átrium déli kapuja szolgál bejáratúi. A templomnak ezen négyzetes alaprajzú és nyílt előterét négy oldalt befelé szolgáló oszlopcsarnok övezi. Az oszlopok és a rajtuk nyugvó ívek, melyek