Seite - 262 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

262 mindegyik oldalon három árkádot képeznek, valamint a sarokoszlopok is részben régi állapotukban vannak, részben pedig eredeti helyükön újíttattak meg. Az előtér nyugati oldalához csatlakozik a keresztelő-ház, átellenében pedig, tehát az előtér keleti oldalán, emelkedik a templom. A keresztelő-ház nyolczszögű; belsejét fülkék élénkítik, közepén pedig még megvan a piscina, a bemélyített mcdencze, melyben keresztelésker a keresztelendőt a vízbe merítették. A templom háromhajós bazilika, a középhajó nagyobb, az oldalhajók aránylagos kisebb apsissal végződnek. Már itt meg kell említeni, hogy a parenzói bazilika, a hozzá tartozó építményekkel együtt, úgy az elrendezésnek egésze, mint az építés részletei tekintetében byzanczi alakítású és közeli rokona a ravennai bazilikáknak. A templomnak nincs kereszthajója, a középső apsis belül félkörű, kivűl hatszögű és pedig akként, hogy az egyik szög a főtengelyre esik, az oldalhajóknak a falba vájt apsisai kivűl nem láthatók, belül félkörűek. Két rendben kilcncz-kilencz oszlop választja el a magasabb középhajót az alacsonyabb oldalhajóktól; az oszlopokat boltívek kötik össze egymással; ezeken nyugosznak a középhajónak az oldalhajók félereszű teteje fölött kiemelkedő falai. Az előtérből byzanczi keretű három ajtó nyílik a templom három hajójába. A belépőt azonnal megragadja a templom belsejének nagysága és szépsége, nemkülönben a nemes anyagnak pompája. Az oszloptörzsek kivétel nélkül szürke márványból valók; a gazdag faragású oszlopfőknek határozottan byzanczi formáik vannak, egészen hason- lók a ravennai St.-Vitale templomban és Konstantinápolyban látható oszlop- főkhöz; fölötte változatosak, mindegyiknek van vállköve, melynek a közép- hajóra szolgáló oldalát Euphrasius püspök monogrammja díszíti. A templom legpompásabb részei a főapsis és a főoltár mennyezete, melyeknek teljes épségben fönmaradt eredeti díszítménye fogalmat nyújt az épület belsejének egykori nemes gazdagságáról. A főapsis félkörében még ott állanak a régi kő székek, melyeken a papok ültek; a sor közepén néhány lépcsővel maga- sabban emelkedik a püspök kathedrája. A székek sora fölött az apsis falán az ablakokig érő, két méternél szélesebb szalag fut végig, mely több függőleges mezőre van osztva és mindegyiknek a legnemesebb fajú márvány darabokból és nagy gyöngyházakból összerakott díszítmény teszi páratlanúl nemes ékességét. E díszítmény nem a szó szoros értelmében vett mozaik, hanem inkább berakott mű, mely bizonyára a római időből fönmaradt eljárás szerint készült, a mint hogy az egyes formák is elárúlják eredetét. A szalag fölött az apsis falát mozaik művű alakok és egyéb díszítmények