Seite - 272 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

272 Szobrászat és képírás. Ha e helyen csupán annak fölsorolására kellene szorítkoznunk, a mit magában a tartományban annak saját szülöttei alkottak: akkor föladatunkat néhány sorral megoldanék. Ekként azonban nem méltányolnék kellően sem a tartománynak történelmi szerepét, sem emlékeinek jelentőségét. Czikkünk mind a két irányban csak úgy fog czéljának eleget tenni, ha Isztria művé- szeti alkotásainak fölsorolásával kapcsolatban megközelítőleg teljes képét adja mindazon művészeti tárgyaknak, melyek a századok folyama alatt itt fölhalmozódtak. Hogy Isztria lakói a római időkben jó módban éltek és szerették a művészetet, azt kétségtelenül bizonyítják a különféle nyilvános és magán gyűjteményekben levő szobrászati maradványok, oszlopok, domború művek, ékítmények, fölíratok. Sok és pedig nem jelentéktelen alkotás még most is eredeti helyén van; így a római maradványok Polában, Parenzóban, Capo d'Istriában, Triesztben, Barcolában, S. Sabában, Siparban, Cittanuová- ban, Vegliában, Bescában; Augustus templomának képszéke és oszlopfői Polában, Mars és Neptunus temploma oszlopainak romjai Parenzóban, a Diana templomáé Osseróban, egy érez kecske — Isztria jelképe —, mely Piranóban találtatott és a trieszti múzeumban őriztetik, végűi a trieszti, a parenzói és a polai múzeumban levő szobortöredékek s bronzból öntött ékítmények darabjai a görög-római művészet jobb idejéből való emlékek. Ezeknek, valamint a negyedik század közepe tájáig tartó hanyatlási korszakból fönmaradt emlékeknek jó része hellén származású italiai művé- szektől való, kik vagy római letelepedők, vagy azoknak utódai voltak. Az anyagot Isztriának kitűnő márványban gazdag hegységei szolgáltatták, melyek már ekkor más országok szükségletét is kezdték födözni és többek között nem sokkal később szintén ezekből került ki az a hatalmas darab, mely Theodorik király ravennai sírkápolnájának kupolájáúl szolgál. Polában a Sergiusok diadalívének és a Porta geminának faragott képei a hanyatlás korából valók, hasonlóképen a domborművekkel díszített pinguentei kő oltár, továbbá Capo d'Istriában egy kert falába illesztett két márvány lap, melyek közül az egyik egy bikát, a másik három tánezosnőt ábrázol. E késő kor faragó művészetének érdekes készítményei a capodistriai és piranói ékszer- szekrénykék, melyek elefántcsonttal kirakott famunkák. Piranóban egy