Seite - 276 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

276 A byzanczi festészet e korszakának habár jelentéktelen emlékeiként függő-képek is vannak Isztriában. Brcstovizza faluban Herpclje mellett a capodistriai kerületben néhány évvel ez előtt találtak egy körülbelül 0.5 négyszög méter nagyságú, deszkára festett képet, melyen Krisztus sírban fekve és néhány szent ábrázoltatik. Zafura mester, kinek neve latin nagy- betűkkel írva olvasható a képen, talán egyike azon görög művészeknek, kik Konstantinápoly bevétele után a vclcnczeiek segítségével Dandolo (1203) alatt külföldre menekültek. (A Zafiri vagy Cazafura név még ma is előfordul a tartományban.) Chersóban Szűz Mária kápolnájában van egy Madonna- kép, mely az ephesusi consilium (431) óta a Keleten állandóvá lett typussal egyező : Mária a gyermekkel aranyos alapon ; testszíne barna, homlokán kereszt, s fejétől jobbra és balra görög nagy betűkkel írva: „Isten Anyja44. A Lussin melletti Szent Miklós templomban is van egy byzanczi kép, mely Szűz Máriát a gyermekkel és józseffel együtt ábrázolja; egy másik jól festett kép Capo d'Istriában a minoriták zárdájában van. Időközben a képírás és a szobrászat Olaszországban új útat tört; e vidékek élénk közlekedésben levén egymással, meg a művészek is ván- dorolván helyről-helyre, ez a két körülmény az új vívmányokat hamar eljuttatta az olasz műveltség hatalmi körének legtávolabb eső helyeire is. A mi falfestmény és függő-kép ebből az időből, a XV. századnak mintegy közepéig terjedőleg, Isztriában található, azt a fölfogás ridegsége mellett a részletekben a művészet ifjúságának sajátosságai jellemzik, ú. m. hibás és tétovázó rajz, úgy az alakok, mint a díszítmények gondos, szorgalmas kimunkálása. Talán valamennyi közt legfogyatékosabbak azok a festmények, melyek Muggia vecchia templomában a mészréteg eltávolításával kerültek napvilágra; ezek Szent Vazult görög püspöki ornatusban és Szent Kristófot ábrázolják ; nyers, esetlen alakok, úgy szólván egyszerű vázlatok. Ugyanez mondható az Isolában a „Testvériség44 helyiségében Krisztus szenvedésének néhány jelenetét ábrázoló és vízfestékkel deszkafalra festett képekről, noha ezek későbbiek, s a fölírat szerint Piero da Capo d'Istria művei 1474-ből. E festményeket utóbb firniszszel kenték be s most nagyon meg vannak sötétedve. Szabadabb előállításúak, habár rajz tekintetében szintén fogya- tékosak és egyhangú színezésűek Giminóban a régi kastély kápolnájának falfestményei, melyek közül egyiken a mennyei paradicsom ábrázolását látjuk; körülbelül egy négyzet méter nagyságú 12 képnek tárgyaiúl pedig ó- és új-testamentomi jelenetek szolgálnak.