Seite - 288 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

288 gazdasági állapotaiban rendkívül nagy változatosságot mutat. Éjszak felöl a Juli-Alpeseknek örök hó borította csúcsától, a Triglavtól kezdve le az Adria partszegélyeig annyira különböző a talaj és az éghajlat, hogy a tenyészetben a havasi növényzettől az olajfáig és az örökzöld növényekig a Földközi tenger övéhez tartozó növényvilágnak minden közbülső változata föltalálható. A görczi Alpes-vidék a Juli-Alpesek hegytömegéhez tartozik s általában dolomit-kőzetből áll. A 2.000 méter magas és meredek oldalú hegygerinczck kopárak, részben görgetegkövei fedvék, mely néha lenyúlik a völgy fenekéig s azt is elborítja. Ez, valamint az erdőknek meggondolatlan letarolása, a termő talaj alámosása, a koronkénti hógörgeteges viharok, a meredek hegyoldalak, mindez összevéve nemcsak magas havasi jellegűvé, hanem mezőgazdaságilag terméketlenné és szegénynyé is teszi e vidéket. Csak a flitschi medencze tágúl ki aránylag széles síksággá s enged meg a kavicsos talajon is némileg jutalmazó mívelést. A földmívelés leginkább csak burgonya, némi tengeri és köles termesztésére szorítkozik s csak a helységek szomszéd- ságában, meg a hegység tövében elszórtan terülő dűlőkön űzetik. A gyér lakosságnak a marhatenyésztés a legelők soványsága miatt csak szűkes életmódot biztosít. A szarvasmarha az éghajlat zordonsága s a hegyvidék meredek volta miatt kevés. Annál több az apróbb házi állat, nevezetesen a birka, melynek tenyésztése legfontosabb kereseti ága e hálátlan talajjal küzködő lakosságnak. Ezenfölül még néhány ezer kecske teszi egymásnak, meg a zergéknek a sziklaomladékok közt gyéren növő füvet vitássá. Ily körülmények között megérthető, hogy a görczi Alpes-vidék lakos- sága akármily munkás, akármily megelégedő s bármennyire ragaszkodik is a hazai röghöz, az esztendőnek csak néhány hónapja alatt talál hazájában elegendő élelmet. A mint a tél bekövetkezik, nagy része künn keres munkát és foglalkozást. Tavaszkor aztán megint ki-ki haza tér, hogy megmívelje kicsi darab földjét, legeltesse birka- és kecskenyáját, lekaszálja a hegylejtőkön a ritkás füvet s lehordja a völgybe. Az alpesi vidékhez csatlakozik az Alpesalji el'óhegyvidék. Voltaképi völgyek, leszámítva az Isonzo-medenczének Karfreittól Tolmeinig terjedő kitágúlását, itt nincsenek. E vidék sajátosságai folyók nélküli s köves tala- jukkal a Karszthoz igen hasonló fensíkok. Legterjedelmesebb ezek között az átlag í.ooo méter magasságú tarnovani erdő fensíkja. Az éghajlat itt enyhébb, a talaj termékenyebb és jutalmazóbb, mint fönt az alpesi vidéken. A földbirtokok itt is, ott is aprók. A földmívelés módja csaknem azonos.