Seite - 291 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

291 A st.-floriani dombos vidék Görcz területén. A Karsztnak ez a jellemképe azonban nem általános. Vannak régi folyók medrére matató völgyszerű mélyű- letek, melyeket a föld alatti mély barlangszövevénybe sülyedt folyóvíz vájt s melyek meglehetősen mély termő- réteggel borítva, meghozzák a munka jutalmát. Egyes hely- ségek, mint Tornaj, Dutovle, Skofije s még néhány más, várak gyanánt emelkednek ki kellemes zöldjükkel a kőtengerből. Ugyanezt mondhatni Duino környékéről és az Adria meredek partjairól is, hol az olajfa, myrthus, kövi tölgy és sok más örökzöld bokor enyhe éghajlatról s a talaj termékenységéről tanúskodik. A Karszt sajátságos talajalakúlásai természetesen nem engedik az intenzív földmívelést. Az elaprózott dirib-darab földek kisbirtokosok tulaj- donai. A mező terményei körülbelül ugyanazok itt is, mint a dombvidéken. A termés a karszti paraszt táplálására korántsem volna elég, ha a szőlő- mívelés nem biztosítaná legfőbb jövedelmét. A terran-bor piaczon nagyon keresett árúczikk. Szerencsétlenségre a filloxera már a görczi Karszt szélső keleti határán is komolyan veszélyezteti a szőlőmívelést. A görczi sík/öldö?i belül, mely a halom vidék s a Karszt meredélyeinek aljától egész a tengerig terjed, meg szokás különböztetni Monfalcone vidékét a tulajdonképi úgy nevezett görczi Friaultól, mely utóbbi ismét Felső- és Alsó-Friaulra oszlik. Illetőleg külön választják a görczi síkföldet a tenger fölé 10 méternyinél magasabbra nem emelkedő „le Bassett-nak nevezett mély síktól. Ez utóbbi és az Adriai tenger között tágas ívben egy mocsaras lagunavidék terűi, mely, ha csak a rizstermesztést s néhány mocsári növény haszonvételét nem tekintjük, teljesen terméketlen. 3*