Seite - 296 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

296 selyemből és borból való jövedelmének egy bizonyos részét, azon kivűl baromfit, tojást és korai gyümölcsöt ad a tulajdonosnak haszonbér gyanánt. Réti földnél pénzre megy az alku. A Collióban s általában mindenütt, a hol a bortermesztés az első, bortermésének két harmadát, gyümölcstermésének felét fizeti a telepes, de búzát nem ad. A haszonbéri szerződés évről-évre hallgatagon megújíttatik s megesik, hogy némely parasztcsalád több nemzedéken át ugyanazt a földet míveli. Állandó telepesek híján némely földbirtokos különösen a mély síkföldön arra kényszerűi, hogy földjei egy részét napszámosok („sottani") által míveltesse. Görczi gyümölcsök. A közlekedés könnyűsége következtében a belföldi termelésre nehezedő verseny, rosz aratások, szőlőbetegségek, a selyemhernyóknál előfordúló pusztító járványok s más nemű bajok, ezek között a munkaerőnek a gyar- matokba való kivándorlás miatt bekövetkezett megapadása, fölötte meg- csökkentették a földbirtok jövedelmét. így történt aztán, hogy ez az áldott vidék, mely megérdemelné, hogy Ausztria kertjének neveztessék, a gazdasági válság megakadályozására az állami és tartományi kormányzat segítségére szorúlt. Új közlekedési útak létesültek, a mocsaras alföldek egy része kiszá- ríttatott; a csatornákat, melyek régóta elhanyagolt állapotukban maláriával mételyezték meg a levegőt, kitisztították, a lakosságnak egészséges és olcsó kenyérrel ellátása czéljából falusi sütőkcmenczék állíttattak; így indítottak háborút a szegény nép pusztító betegsége, a pellagra ellen, mely az elégtelen és rosz táplálkozástól támadt. A görczi cs. kir. gazdasági egyesület, a legrégibb