Seite - 305 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

305 Hajószerelvények. Az Aussa torkolatától Montenegro meredek sziklás hegyeiig az Adria kék hullámai a mi monarchiánk hosszan nyúló partjait mossák. S ez a partmellék úgy belső tagoltságban, kifejlett- ségben és tájképi szépségekben, valamint a hajózásnak kedvező tulajdonokban egyiránt gazdag. Mindenek előtt Isztria háromszöge tűnik föl szembeötlóleg. Déli csúcsa őrállomásként nyúlik ki a tengerre, mintegy figyelve mindarra, a mi egyik felől a trieszti öbölbe, vagy kelet felé a magyar tengerpartra megy. A Pola melletti brioni szigeteket kivéve semmi szigetféle száraz nincsen a nyugati part mentén; ellenben az a mély bevágódás, melylyel a tenger Isztria és Dalmáczia közé benyomúl, csak úgy hemzseg a kisebb-nagyobb szigetektől, s a magyar tengerparthoz való juthatást a Quarnero nevű tengervidék nehézzé teszi. Ezen a partvidéken a hajózás és tengerészet mindenkor nagy szerepet vitt a lakosság életében. Az Adria éjszaki részének nagy fontosságát már a rómaiak helyesen fölismerték. Meghódították Isztriát, megalapították nagy jelentőségű kikötő- jével — a mai gradói öbölben — a kiváló kereskedelmi fontosságú Aquileját, s Pietas Julia (Pola) fontos tengerészeti állomásuk volt. Akkor s még az egész közép-koron át is Amerika fölfedezéséig minden hajózás tulajdonképen csak partmelléki tengeri járat volt. Ehhez képest épültek a hajók is, melyeket vitorlákon kivűl leginkább evezőkkel hajtottak. A hajók alakja és fölszerelése T. 39 A tengerészet kifejlődése s a hajózás Triesztben és Isztriában.