Seite - 310 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

310 sára már az osztrák tengerészet nem volt elégséges. Trieszt tengeri kivitele 1766-ban 3,700.000 forint értékre rúgott, mi az akkori időkhöz mérten valóban nagy összeg, s már akkor megkísérelték a vas, sózott hús, liszt, viasz, szövetek, borok, stb. kivitelét Amerikába. A kísérlet utánzókra talált s egyidejűleg Kelet-Indiát, Malabart, Coromandelt és Chinát is megszerezték fogyasztó piaczokúl, s egyúttal velők jövedelmes cserekereskedést kezdtek, melynek forgalmát 12 nagy kereskedelmi hajó látta el. 1783-ban 400.000 forint tőkével részvénytársaság alakúit a keletindiai és chinai kereskedelem űzésére s a 22 milliónyi értékű (8 millió behozatal, 14 millió kivitel) csereüzlet terén már néhány év múlva ez a társaság volt legnagyobb részes, az érdekelteknek 20—40 százalék hasznot hajtott, s egyes nem sikerűit ügyletek daczára képes volt magát fen tartani és gyarapodni. A szabadkikötői kedvező helyzetből az osztrák kereskedelem fejlődésének mind újabb forrásai fakadtak s a már említett tengeren túli országokon kivűl a Földközi-tenger és az Adria legfontosabb kikötő helyeit, Török- és Görögországot, a syr partokat is bevonta vállalkozásaiba, a szárazon pedig Német-, Lengyel- és Oroszországra is kiterjeszkedett. Bányaterményekből és vászonneműekből 400.000, dohányból 500.000, hamuzsírból 360.000 forint értékűt vittek ki évenként; Trieszt kikötőjében évenként mintegy 6.000 hajó fordúlt meg, melyek 50.000 tonnányi árút hoztak be, s 40.000 tonnányit vittek ki. II. József nem részesítette ugyan Triesztet különös kedvezményekben, de újító nagy szelleme e városra nézve is dúsan gyümölcsöző hatással volt. A kereskedelmi törvénykezést újjá szervezte, az alkuszrendszert módosította, a vám és tarifa ügyét rendezte, a kereskedői bejelentést, a czégbejegyzést, a társulás ügyét egységesen szervezte, külállamokkal (Török-, Olasz-, Oroszországgal, Fezzel, Marokkóval) kereskedelmi szerződéseket kötött, a tengeri kereskedés biztonságát emelte és előmozdította. Trieszt kiviteli kereskedésére gyakorolt nagy hatásánál fogva említésre méltó József császár- nak abbeli intézkedése, mely szerint a Trieszten át kivitt vászonneműek, szövött gyapjú és gyapjú-készítmények részére kiviteli praemiumot engedé- lyezett. Gabonában is élénk forgalom fejlődött; Triesztben magtárak épültek s az évi kivitel körülbelül egy millió mérőnyi volt. Méz és viasz a belföldről, nevezetesen Lengyelországból érkezett, s a Francziaországból szállított nyers-czukor, kávé, festékárúk, indigó és mandula fontos csereárúk voltak a viszont oda vitt fáért, üvegért, vászon-, selyem- és gyapjúért, valamint dohány-, réz- és vasért. Ezek az üzleti összeköttetések Triesztet már a múlt