Seite - 330 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

330 országot, stb. A szárazi forgalomban (l 888-ban) az egyes államok érték szerint következőleg sorakoznak : a trieszti be- és kivitelben első Ausztria (és pedig 200 millió forinttal); azután következik Németország (35f/2 millió márkával), Magyarország (32 '/2), Olaszország (61/,), Oroszország (5'/2), Svájcz (5 millió forinttal), stb. Trieszt legfontosabb kereskedelmi és forgalmi árúi (1888-ban) a tengeri behozatalban a következők voltak : szén (700.OOO métermázsa), gyapot (604.000), ásványolaj (427.000), búza (358.000), bor (350.000), kávé (328.000), déligyümölcs (290.000), gubacs (206.000), szőlő és mazsola (154.000), rizs (130.000), bőrök (100.000), faolaj (90.000 métermázsa), továbbá kén, juta, só, liszt, bors, fűszerárúk, donga, stb. Triesztből a tenger felé útnak indíttatott különösen liszt (514.000), czukor (450.000), aszalt gyümölcs (180.000), papír (162.000), bor (135.000), sör (108.000), gyapot és gyapotárúk (92.000), hüvelyesek (85.000), rizs (84.000), szén (80.000), üvegárúk (62.000), dongák (17 millió darab), s még egyéb faneműek, vasárúk, borszesz, stb. A szárazi forgalomban, és pedig a belföldről Triesztbe való behoza- talban az első helyet a következő árúk foglalják el : fa- és kőszén (750.000 métermázsa), czukor (470.000), liszt (404.000), aszalt gyümölcs (181.000), búza (204.000), aczél- és vasárúk (180.000), papír (159.000), sör (105.000), gyapot-, gyapjú- és kézműárúk (105.000), hüvelyesek (84.000), üvegneműek (70.000), fa és faárúk (2,850.000 darab), továbbá borszesz, pálinka, korpa, rövidárúk, ásványvizek, stb. Triesztből a belföldre külö- nösen a következő árúkat szállítják : ásványolaj (377.000 métermázsa), kávé (282.000), bor (171.000), gubacs (160.000), gyapot (118.000), faolaj (98.000), bőrök (87.000), gyanta (85.000), juta (82.000), fűszer- árúk és bors (48.000), kén (65.000), továbbá bcrzsenyfa, rizs, stb. A fölsorolt számok és körülmények helyes mcgítélhctésére két tényt kell kiemelnünk, melyek komoly megfontolást érdemelnek. Mindenek előtt a kereskedelmi mozgalom évi értékösszegének emelkedése nem biztos jele a forgalom emelkedésének, minthogy maguk ez értékek is a czikkek árának változásaihoz alkalmazkodnak; továbbá figyelembe kell venni, hogy milyen ugyanazon korszakban a forgalom általános terjedelme a világkereskede- lemben s ekképen milyen a többi kikötők élénksége. A hajóforgalom növe- kedése az 1884-től 1888-ig terjedő öt évben az előbbi öt évhez mérve következő volt: Velenczében 19 százalékon felül, Hamburgban 34, Fiúméban