Web-Books
im Austria-Forum
Austria-Forum
Web-Books
Kronprinzenwerk
ungarisch
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10
Seite - 339 -
  • Benutzer
  • Version
    • Vollversion
    • Textversion
  • Sprache
    • Deutsch
    • English - Englisch

Seite - 339 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

Bild der Seite - 339 -

Bild der Seite - 339 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

Text der Seite - 339 -

339 A halászat az Osztrák Tengermelléken. Az Adriai tengert a trieszti öböl környéki, barlangokban dús Karszt- hegységtől le délre, az öblökben gazdag dalmát partok felé hoszszan elnyúló s a halászatra nézve kedvező partvonal szegélyezi. Isztriában különösen a muggiai és Pirano mellett a sicciolei öböl, meg a Canale di Lerne védett s jó halász-helyek. Ez okból azt hihetné az ember, hogy az ilyen part- vidéken sok halász lakik és nagy halászat is van. A dolog azonban nem így van ; sőt inkább csak egyes helyeken talál az ember élénkebb parti halászatot, mint példáúl Isolán, Piranóban és Rovignóban. Ez a jelenség, mely különben más tengerek partjain is tapasztalható, kevésbbé magától a helytől, mint inkább a lakosok keresetbeli körülményeitől függ. A hol nincs elég kereset, ott a parti lakosok a halászatra adják magukat. A leg- föltűnőbb példa erre Chioggia, a velenczei határváros, mely Olaszországnak sokkal kedvezőtlenebb fekvésű, kevésbbé védett keleti partján is az Adria első halászati emporiumává tudott emelkedni. Hogy az Osztrák Tengermellék lakói a parti halászatnál maradtak, annak oka a sok védett öböl, melyekben a halászat bizonyos ágaival nagyobb födött hajók nélkül is foglalkozhatnak. A partvidéknek földmívelésre alkal- mas talaja is elvonta az embereket a halászattól. A tengeri halászat ugyanis mindenkor bizonytalan és fáradságos foglalkozás, a mennyiben a halaknak kedvező és nagy számban való vonúlása esetleges körülményektől függ. A parti lakók nagy része ezért inkább a földmívelésre, a szőlő-, nevezetesen pedig az olajfa-termesztésre adta magát, a halászatot pedig csak mellék- keresetnek tekinti. A tengeri halászatról szóló némely közleményben panaszkodnak, hogy a halászat e tengerparton csak pang s a lakosságnak kevés jövedelmet hajt; s egyszersmind fölemlítik más nemzetek nagyszerű halászatát, nevezetesen az éjszakamerikaiakét, hollandokét és francziákét, valamint azokat a nagy összegeket is, melyeket ez államok a halászat emelésére és tökéletesítésére fordítanak. Az ilyen összehasonlítás azonban nem találó. Számba kell ugyanis venni, hogy az Atlanti oczeánt, meg az Éjszaki tengert tömérdek társasan élő vándor-hal népesíti, mint a tőkehal és a hering. A Földközi tengerben való halászat épen, mert ezek, nevezetesen a tőkehalak hiányzanak belőle, ilyen fontosságra soha sem juthat. Csak a ton-hal, a scombro, a szárdella és az anchovi-hal az, mely a Földközi tengerben él és a halászatban némileg jövedelmez; de konzervált 43*
zurück zum  Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10
Titel
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Untertitel
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék)
Band
10
Herausgeber
Rudolf Trónörökös Föherczeg
Verlag
Magyar Királyi Államnyomda
Ort
Budapest
Datum
1892
Sprache
ungarisch
Lizenz
PD
Abmessungen
15.02 x 22.23 cm
Seiten
404
Kategorien
Kronprinzenwerk ungarisch
Web-Books
Bibliothek
Datenschutz
Impressum
Austria-Forum
Austria-Forum
Web-Books
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben