Seite - 342 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10
Bild der Seite - 342 -
Text der Seite - 342 -
342
hosszúra is elnyújtható. Használatakor a halászok kieveznek vagy kivitorláz-
nak bárkájokkal a tengerre egész odáig, a hol a fölszínen szárdella-rajokat
látnak, vagy bizonyos jelekből gyanítják, hogy a nagyobb mélységben ott
vannak. Itt hosszú hajókötélen vasmacskát vetnek le és a bárkát, a kötelet
folyvást eresztve róla, abba az irányba hajtják, a hol a raj az áramlattal
nyüzsög. Most egyik véget a másik után eresztgetik be, még pedig a mély-
ségekhez képest, a melyekben a szárdella vonúl, külön-külön súlyozva, míg
a kötélen tartózkodó bárka a vasmacskán túl nem kerül. Ha a szárdella
felsőbb színtájon van, a háló mentén még csalétket (szétnyomkodott zseb-
rákot, Carcinus maenas) is szórnak szét, hogy a halakat oda édesgessék.
A háló mozgásából, mit a szironyfedelékökkel beleakadt szárdellák okoznak,
vagy a fölvetődő pikkelyekből következtetik azután, hogy sikeríilt-e a fogás.
Erre a hálóvégeket ugyanabban a sorban, a mint leeresztgették, fölhúzgálják,
a halakat a szemekből kiszedik és kosarakba, szitákba rakják. Ilyen módon
halásznak Muggia, Capo dìstria, Isola, Umago s más isztriai helységek
halászai áprilistól kezdve egész szeptemberig. A szárdellát legnagyobb részt
az Isolában levő gyár veszi meg; ott rakják franczia mód szerint olajba
s onnan kerül beforrasztott pléh-szelenczékben a kereskedésbe. Az apró
anchovi-halat is ilyen formán fogják kerítő- és eresztő-hálóval, csakhogy
a hálószemek természetesen aránylagosan apróbbak.
A scombro-hal csak tavasztól őszig mutatkozik e partokon. A leg-
nagyobb rajok nyár derekán jelennek meg, sebesen vonúlva tova a tenger
bizonyos színtáján. Ezeket is kerítő- és eresztő-hálóval, részben pedig
horoggal fogják. A hálók olyanok, mint a szárdellákhoz valók. A horgászatot
még nem igen űzik, pedig nagyobb bárkákról intézve a sík-tengeren, bizo-
nyára adna olyan gazdag zsákmányt, mint az Atlanti tengeren. A városi
nép kedvtelésből horgászik kis vitorlás csónakokból. A horog, melyet
használnak, az úgy nevezett „pannola da scombri"; a zsinege négy ágú s
minden ágán egy-egy horog'van, melyek közül kettőn kis ólomdarabka van.
Csaléteknek egy-egy darabka szépiát vagy szárdellát használnak.
Miként a scombro és a szárdella, úgy a ton-hal sem látható a hidegebb
évszakban; ennek csapatai is csak az év melegebb szakában jelennek meg.
Arra nézve, vájjon a ton-hal a Földközi vagy az Atlanti tenger mélységeibe
vonúl-e el, még nincs megegyezés, minthogy tapasztalták, hogy rajai a
Gibraltári szorosan át vonúlnak a Földközi tengerbe. Valószínű mindamellett,
hogy azok a ton-halak, melyek a Földközi tenger keleti medenczéjében
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék)
- Band
- 10
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1892
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.02 x 22.23 cm
- Seiten
- 404
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch