Seite - 351 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

351 a hajóhad fölszerelésére való számtalan eszközön kivűl megvan mind az a segédműhely és gép, a mely az állam tengeri hatalmának lehető gyors szolgálattétele megvalósítására szükséges. Szellős vasalkotmányú fészerek védik a két nagy hajógyártelepet az Oliva-szigeten, a hol több hadi-hajónk, köztök az első ausztriai sorhajó, a „Kaiser" épült. Nemrég készült el itt a „Kronprinz Erzherzog Rudolf" hatalmas monitor. A javításra szoruló hajók befogadására két álló és egy úszó dock szolgál, a sajátszerű műhely- hajó, a „Cyclop" pedig arra való, hogy az ütközet alatt, vagy viharban megsérült hajót azonnal kitatarozza. A cs. és kir. haditengerészet technikai műhelyei Polában kizárólag csak saját czéljaira dolgoznak, ellenben a „Stabili- mento tecnico triestino", Isztria legnagyobb magán hajógyára, S. Roccó-ban Muggia mellett, nemcsak a hazai tengeri hatalom számára épített számos hajót, hanem a külföld (Görögország, Románia, Argentina) hadi tengerészete számára, valamint gőzösöket és vitorlás-hajókat kereskedelmi czélokra is. Kizárólag a kereskedelemnek szolgál Isztria többi hajógyára, a melyek között a Lussinpiccolo szigetén levő foglalja el a legeslegelső helyet. Itt 1853-tól mostanig több mint 250 nagyobb útra szánt új vitorlás-hajó épült, több mint 100.000 tonna teherbírással. Vitorlás-hajókon való kereskedel- münk azonban 1875 óta hanyatlóban van, a mi persze hajógyáraink műkö- désére is érzékenyen hat. Az osztrák kereskedelmi hajósok nem bírják azokból a vén vitorlás fa-hajókból tetemes veszteség nélkül egyszerre előteremteni a kilencz millió forintra előirányzott befektetési tőkét, hogy olyan hajók építé- sére fordíthatnák, a melyek a hajósnak ma is jövedelmet hajtanának, mint a gőzösök és a tengeren túli közlekedésre való nagy vitorlás vas-hajók. Ez az oka, hogy Lussinpiccoló-ban 1885 óta csak 27 hajó készült, összesen 3.123 tonna teherbírással, a melyek között csak 3 sík-tengerre való (vas-) hajó van. Épen így hanyatlik a hajóépítés Isztria más, mint Capo d'Istria, Pirano, Rovigno, lka, Volosca, Cherso, Lussingrande gyáraiban is. Kereskedelmi hajórajunkat 1853-tól 1884-ig ezek is 185 hajóval szaporították 38.402 tonna teherbírással; ez idő óta azonban főleg javításokra szolgálnak; csak olykor-olykor készítik egy-egy parti hajónak a teknőjét. Az isztriai keres- kedelmi hajók állománya 1890 végén 2.270 hajó volt, 40.858 tonna teher- bírással s 6.117 hajóssal, de ezek között csak 45 volt a sík-tengerre való, a melyekből magára Lussinpiccolóra 34 esik, 18.869 tonna teherbírással. A hajóépítés és kereskedelmi hajózás hanyatlásának ellenében örven- detes virágzás mutatkozik a konzervált élelmi szerek, kivált a halak készí-