Seite - 354 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

354 A csicsck nagy buzgalommal foglalkoznak a szénégetéssel s a szenet Triesztbe és más parti városokba szállítják. Végre a városok, nevezetesen Trieszt ellátására való kenyérsütés régi házi-iparuk az isztriai paraszt- asszonyoknak. Különös, tudományos alapon nyugvó ipar van Dignanóban, a hol egy földbirtokos a megvizsgálásra átadott selyemlepke-tojást mikrosz- kóppal megvizsgálja és a selyemtenyésztöknek biztosságot nyújt, hogy a tenyésztésre csak egészséges tojást használjanak. Keveset lehet Isztriának a kereskedelméről mondani. Beviteli czikkek a hajógyártáshoz való anyagok s a helyi szükségletre való tárgyak; kiviteliek pedig a tartomány termékei: bor, só, faolaj, cserző-szumak*, tűzi fa (sokat visznek Olaszországba), s végre friss és konzervált hal. Jóféle gesztenyét és babérlevelet szállítanak Volosca partvidékéről, igen nagyra becsült mogyorót pedig Rovigno kerületéből; a montonai állami erdőségben termő, hajó- gyártásra való fa a cs. és kir. hadi tengerészet számára van föntartva. A csicsek sajátszerű házaló kereskedést űznek eczettel, mely Isztria keleti partjain a csekély értékű borból készül ; messze földekre, még Csehországba is eljárnak vele. Nem csekély jelentőségű az idegenek forgalma sem, mely újabb időben a természettől annyira megáldott voloscai, abbaziai és lovranai partvidéken fejlődik; ez iparágat nagyon előmozdítja a Fiúméba járó kis helyi gőzösök élénk közlekedése. Az egyes parti városokat és szigeteket egymással, valamint Trieszttel és Fiúméval rendes hajóvonalak kötik össze. Az államvasútak trieszt-herpeljei meg divaca-polai vonalának hoszsza Canfanaro-Rovigno szárnyvonallal együtt 172 kilométer, a déli vasút szentpéter-fiumei vonaláé, a mely legnagyobb részt isztriai földön fut, 57 kilométer. Mitterburg, mint középpont felé elegendő úthálózat vezet. Kiváló fontosságú Isztriára nézve a tengeri só. A ki Capo d'Istria és Pirano öble előtt elvitorlázik, szemébe ötlik a fehér mészhegyek koszorúzta sötétkék tenger partján, melyre itt-ott olajfák sötét lombja borúi, hogy a derékszögben kereszteződő gátak és csatornák hálózata mellett fehér házikók állanak sorban. A tenger partján levő sekélyesek, különösen a melyeket a folyóhordalék elszélesített, a tengeri só szerzésére szolgálnak s a tenger szökő-dagálya, valamint az oda torkolló folyók áradása ellen gátakkal vannak védve; a * A Rhus coriaria L. levele, fiatal ága és kérge.