Seite - 366 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

366 s már 300 év óta mívelt s ápolt erdeje, mely általában véve magasra nótt, közben-közben hatalmas törzsű tölgy- s más fanemekből áll, míg körülötte az elkarsztosodott, fátlan kopárság lehangoló rideg képet mutat. A legújabb idők folyamán jobb reményekre jogosító fordúlat következett be a helyzet alakúlásában, miután az ügyet a város képviselete és a kormányzóság fölkarolta, más részt a lakosságban is sikerűit a kopárságok beerdősítésének eszméjét népszerűvé tenni. Már mintegy 30 év folyt le azóta, hogy a város képviselői egyes elkarsztosodott területeken mesterséges vetéssel és ültetéssel tettek erdősítési kísérleteket, de e kísérletek a kevés szakismeret és az eljárásnak hiányos volta miatt általában véve roszúl ütöttek ki; azonban később a szakszerűbb módok alkalmazása jobb eredményt szült. Ilyen formán Trieszt közönsége a város környékén fekvő karsztos fensíkon 15 külön álló kis erdőcskét telepített, melyeknek területe együtt 117 hektárra tehető, s melyek ma már teljesen folytonos, 5—10 méter magas állabokat alkotnak. Itt látható valójában a befásított és a még kopaszon álló karsztterület közötti kirívó elentét. Ha körös-körűi széltében dühöng a bóra úgy, hogy az útczákon a kocsik sem közlekedhetnek biztonságban s az ember csak kényszerűségből mozdúl ki lakából, a legelő marha nyugtalanúl húzódik a bokrok közé, s a madarak az erdő fáinak lombjai között keresnek menedéket : akkor tapasz- talható igazán, mily megkönnyebbülést nyújthat egy ilyen jól mívelt sűrű erdő a benne uralkodó szélcsönddel. Csak azt tanúsítja ez is, hogy a nagyobb területek beerdősítésével a szélviharok hatalmát legalább az illető helyre nézve meg lehetne törni. De, ámbár hasznos voltukat tagadni nem lehet, az erdősítések eddig még csak kis területekre szorítkoztak, egy felől az erre való pénz elégtelensége miatt, más részt, mert hiányzott olyan törvény, mely e tekintetben a föld- birtokosoknak egymás közti viszonyát szabályozta volna. A kormányzóság ezt belátván, indíttatva érezte magát, hogy Trieszt törvényhozó gyűlése elé 1881-ben erdősítési törvényjavaslatot terjeszszen, melynek alapján azután a kormányzóság és a képviselet kiküldötteiből egy külön erdősítő bizottság alakíttatott. A bizottság az állam és a tartomány részéről nyújtott segéd- eszközökkel 1890. év végéig a város környékén több mint 350 hektárnyi kopár területet beerdősített, a mire 2,660.000 csemetét használt föl és pedig majdnem csupán fekete fényűt, miután a kísérletek azt mutatták,