Seite - 392 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11
Bild der Seite - 392 -
Text der Seite - 392 -
392
délvidéken találni remél. Most ugyan még sem vendégfogadó, sem egyéb
szállóhely nincsen itt, de kétségkívül minden máskép leend, ha majd az a
vasút megépül, mely Dalmácziát egyenes összeköttetésbejuttatja a monarchia
fővárosaival. Akkor ez a partmellék európai hírre fog jutni, s valamint az
ó-korban a Caesarok is oda hagyták Itáliájokat, hogy e virító parton pihenjék
ki fáradalmaikat : az Alpeseken túlról is seregestől fognak ide tódúlni az
emberek, hogy itt erőt és egészséget nyerjenek.
A csatorna keleti végén, kissé előbb, mint sem Spalatót elérné, az
ősrégi Salona romjai mellett halad el a vasút. Csudálatosan csillog ide
a tenger a romokon túlról. Majd Spalato , e régi, a Diocletianus császár
palotájának falai közé épített város tűnik föl, mely legélénkebb a tartomány
városai közt.
Aránylag kevéssé élénk vidék a Spalato és Makarska közti partmellék.
Itt-ott egy-egy olajfaberek, egy-egy sugár cziprusfa a magános házak előtt,
szürke szirteken tenyésző szőlőültetvények, — ezek azon szépítő foltocskák,
melyek a krétamészkőzetnek meglehetősen egyhangú meredek oldalait
tarkázzák. Magasan emelkedik a tenger fölött a Mosor nevű hegység,
melynek egyik ága délnyugati irányban haladva a Cetina jobb partján
véget ér, a túlsó parton ellenben még tovább folytatódik másik ágában,
a Biokovo nevű hegységben, mely igéretfölde azoknak a füvészeknek, kik
Dalmácziát látogatják.
E sziklapartnak az alakjából a nélkül, hogy a föld történetének bővebb
vizsgálgatásába bocsátkoznánk, bátran következtethetjük, hogy azok a
tengercsatornák, melyek ma e partot a nyugatra hosszan elnyúló sziget-
lánczolattól elválasztják, egykor völgyek voltak, melyekbe délkelet felől az
egész terület sülyedése következtében a jóni tenger benyomúlt s a dinari
Alpesekkel valaha egyközű nyugati hegyek magaslatait minden oldalról
körűlömölve szigetekké változtatta. Azonban úgy látszik, hogy ez a változás
kevéssé erőszakos és igen lassú menetű volt. A liguri tenger mélyebb és
mai fenekének sokkal rohamosabban kellett a Tengeri Alpesek és Alpenninek
tövétől elszakadnia. Épen ezért későbbi eredetűnek kell az ezen oldali
meredek partokat nyaldosó tengert tekintenünk, mint az Adriának azt a
részét, melyből a jóni szigetek emelkednek ki.
A geologia mértékével számítva nem épen nagyon réginek kell tarta-
nunk azt az időt, mikor a Dalmáczia és Apulia közötti tengerfenék még
olyan földterület volt, mely, ha e két tartományt nem épen szakadatlan
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
- Untertitel
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia)
- Band
- 11
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1892
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.68 x 21.98 cm
- Seiten
- 370
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch